A szerbiai háztartások a múlt év folyamán 64 481 dinárt költöttek el havi átlagban, ennek az összegnek több mint harmadát ételre és alkoholmentes italokra fordították – írja a Danas napilap. A bevétel 16 százalékát költjük a lakhatás és fűtés költségeire, picit több mint 9 százalékát utazásra, a legkevesebb ráfordítás, 1,5 százalék, pedig az oktatásra megy el – tudjuk meg a szerbiai statisztikai hivatal 2018. évi, fogyasztással kapcsolatos elemzésének eredményeiből.
A Központi Statisztikai Hivatal munkaerő-felmérésről készített kérdőíveinek kimutatása alapján a földrajzi távolság és a település mérete is befolyásolta az erdményeket. Belgrádban az átlagos fogyasztói kosár értéke 72 000 dinár, a délebbi vidékeken 61 000 dinár. A városokban néhány ezer dinárral magasabbak a fizetések, így a költekezés is nagyobb, mint vidéken.
A kiadások legjelentősebb részét az élelem viszi el, ez havonta 22,133 dinár. A legnagyobb különbségek a kenyérfogyasztásban mutatkoztak meg. Belgrádban egy háztartás 150 kg kenyeret fogyaszt, a délkeleti vidékeken ez a mennyiség 230 kiló.
(Fotó: Dávid Csilla)
Belgrádban az ország többi részéhez képest tavaly esett a tojás, tej, fehér sajt és zsír iránti kereslet. A fővárosban leginkább marhahúst fogyasztanak, a szerbiai 23 kilós éves átlagtól 9,6-tal többet, mint a régió többi részén. A déli vidékeken 49 kg/év fogyasztással a sertéshús a legnépszerűbb, Vajdaságban a baromfit kedvelik a leginkább, ami 60 kilogrammot jelent esztendőként. Ami az italfogyasztást illeti, a múlt év folyamán 41 liter sört, 7,7 liter bort, 112,6 ásvány- és palckozott vizet, valamint 9,7 liter kávét fogyasztottunk háztartásonként.
A felmérés eredményei alapján tíz érték szerint csoporosíthatjuk a fogyasztói kategóriákat. Legalul az egyes számmmal jelzett szegény, felül pedig a 10-es számmel jelzett gazdag réteg helyezkedik el. A fogyasztásban megmutatkozó különbségek így 1000 euró értéket tesznek ki. Az első csoport havi kiadása 2018-ban 24 356 dinárt tett ki, a tízes csoporté pedig valamivel kisebb mint 150 000 dinár. Az átlagos fogyasztói kosár eszerint megközelítőleg 92 000 dinár.
Az a réteg, akinek a jövedelme nem lépi át a havi 200 eurót, feleannyit költhet élelemre, és mindössze 100 eurója marad a számlák, utazás, oktatás, egészségügy, rekreáció, lakberendezés, öltözködés fedezésére.
Tavaly a minimálbér Szerbiában 25 000 dinárt tett ki, amit az idei év elején 27 000 dinárra növeltek. A minimális fogyasztói kosár értéke az idén augusztusban 37 000 dinár volt, ami sokkal több, mint amit az első csoportba tartozók megengedhetnek az összkiadásukra. Hasonló a helyzet az átlagos fogyasztói kosár értékével is, ami 54 000 dinárt tett ki, ez pedig több, mint amennyit a háztartások 60 százaléka ki tudott volna adni.
Goran Papović, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Szervezet elnöke szerint már évek óta semmi érdemleges nem változik a fogyasztói kérdőívek eredményeivel kapcsolatban.
– Az egész Balkánon legtöbbet ételre költenek a lakosok, amíg Európában ez 25-30 százalékot tesz ki, addig nálunk valamivel több. Nekünk a szociális háttér igazolása lenne fontos, mert nem azonos a fogyasztói kosara az egyedülálló szülőnek, a tinédzsernek, nyugdíjasnak, de annak sem, aki városban, illetve vidéken él – mondta el Papović, és azt is hozzátette, hogy ő fenntartással közelít minden statisztikai felmérés eredményéhez.
Jelena Žarković, a belgrádi gazdasági egyetem docenese kiemelte, hogy a Központi Statisztikai Hivatalnak a munkaerő felméréséről készített elemzése kizárólag a fogyasztói kosárra vonatkozhat.
– Az egyenlőtlenségek és szegénység tárgykörét nem ilyen felmérés szerint végezzük, ahhoz a bevételről és az életfeltételekről kell adatot gyűjteni. E kérdőívek alapján tehát nem is hasonlíthatjuk össze a szerbiai lakosok életszínvonalát a többi EU-s ország lakosainak életszínvonalával – mondta el Žarković a Danas napilapnak.
Az európai országokban nemcsak élelemre, hanem másra is jut pénz. Ezért nem kell meglepődnünk azon, hogy az eredmények alapján Szerbia költ a legtöbbet étkezésre. Ha több pénzünk lenne, bizonyára másra is költenénk, nem csak ennivalóra.
