Szőni többféle természetes és mesterséges anyagból lehet, a kendertől kezdve a gyapjún át, akár használt ruhák, műanyag bálakötő madzagok vagy egyszerű fonalak felhasználásával is. Szerencsére a természetes alapanyagból készült termékek ma már egyre inkább visszanyerik megkopott becsületüket, és napjaink háztartásainak a hangulatát is otthonná melegítik. A barna buzogányú gyékény szintén ilyen. Bajsán, az Etno Hagyományápoló Kézművesek Körének köszönhetően ma is őrzik, illetve ápolják a gyékényfonás tudását.
Az idén második alkalommal szerveztek gyékényfonó tematikus tábort az etnoházban, tudtuk meg Szuhankó Sándortól, aki még gyermekként szívta magába az ismereteket, és adja tovább az az iránt érdeklődőknek:
– A nyári táborban tízen vettek részt, Zentáról, Adáról, Topolyáról, Bácskossuthfalváról, Szabadkáról érkeztek a falunkba a gyékényszövés múlt évben szerzett alaptudásával, és kezdőket is fogadtunk. Egyesek egész nap szőttek, elsősorban asztali díszeket, mások sodrással szakajtókat vagy más használati tárgyakat készítettek. A gyékényszövő tábort első alkalommal a Hagyományok Háza zentai kirendeltsége szervezte meg, és az idén is számíthattunk a részvételükre.
Szuhankó Sándor a nyári tábor alkalmával készült táncos babával és gyékényszakajtóval
Mit kell tudni a gyékényfonásról?
– Valamikor minden lápos, mocsaras vidék mellett élők háztartásának nemzeti hovatartozástól függetlenül elengedhetetlen kellékei voltak a gyékényből, a kákából vagy a sásból készült eszközök. A gyapjú- és a vászonszőttesek mintázata nagyban különbözik a nemzetiségeknél, a szálas szőttesek esetében viszont nincs különbség. Budapestről is jöttek hozzánk, hogy tanítsuk meg nekik a bajsai gyékényfonást, viszont egy idő után kiderült, hogy ugyanarról beszélünk, amit már eleve ismernek ők is. Én magam gyermekként ismerhettem meg a gyékényfonást, nagytatám, de apám is foglalkozott vele telente. Volt rá példa, hogy háromszekérnyi gyékénylevélből készültek eladásra termékek. Behúzódtak az istállóba, a kis konyhába dolgozni, mi gyerekek pedig játszottunk mellettük.
Minden gyékény egyforma?
– Létezik széles- és keskenylevelű gyékény, a legminőségesebb a széleslevelű. Mi a széleslevelű alapanyagait helyben szerezzük be, Bajsa alacsonyabban fekvő részei, völgyei ma is enyhén láposak, ahol előszeretettel nő a sás, a nád és a gyékény. A keskenylevelű gyékény inkább a Tisza-parton terem. A csuhét és a gyékényt is érdemes beáztatni használat előtt. A gyékényt egy éjszakán át tanácsos langyos vízben áztatni. A legjobb a nyár végén, ősz elején begyűjtött, még zöld szárú gyékény, ami olyan, mint a szíj – erős és szívós. Akkor érett a gyékény, ha a levél vége körülbelül 7 cm szakaszon meg van száradva. A leveleket egyébként a betakarítás után válogatni és szárítani kell, valamint kévékben tárolni.
Mi mindent lehet készíteni a gyékényből, és mi minden készült a táborban?
– Számtalan dolgot lehet a gyékényből készíteni szövéssel vagy fonással. Egyesek kis szakajtót, négyzet és téglalap alakú alátétet készítettek, de tojástartót és szőnyeget, belépőt is gyártottak belőle. Habár a gyékény és a csuhé mellett a szalma is a szálas alapanyagok kategóriájába tartozik, de mi szalmával nem dolgozunk. Az inkább Tavankúton és Bajmokon része a bunyevác hagyományoknak. A gyékény mellett a káka is egy nagyon szépen feldolgozható, csomómentes 1–1,5 méteres vízi növény. Szintén szakajtó, kanalas, vagyis fakanáltartó készíthető belőle. Gyermekként tutajt is csináltunk, amit vízre eresztettünk. A sásból első osztályú lábtörlő készülhet. Valamikor a szakajtót nemcsak tojás tárolására használták, és elengedhetetlen „edénye” volt a háztartásoknak. Hatalmas ma is rá az igény. Olyannyira, hogy nem győzzük teljesíteni a megrendeléseket. Persze nem kell csodálkozni, hiszen amit beleteszel, nem penészedik, nem romlik meg, szellőzik. Ugyanúgy a cekkerre is újra nagyobb a kereslet, az a bizonyos zsinórból készült hálós szatyor, ami hajdanán a piaci vásárlás elengedhetetlen része volt. Amíg a csuhéból karácsonyi angyalkák tömkelege készül év vége felé, addig a gyékény egy érdekes táncos baba alapanyaga is lehet, amit sima felületre téve, ütemesen dobolva alatta, mozgásra lehet késztetni, vagyis meg lehet táncoltatni. Ez a gyerekek egyik kedvenc játéka volt hajdanában.
Gyékényszőnyeg készül az Etno nyári táborában
