Csütörtökön este a szabadkai Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központban a Közgazdaságról másként – Nemzet és gazdaságpolitika sorozat keretében Farkas Örs közgazdász, politikai elemző az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, az Átalakuló belpolitikai viszonyok Magyarországon címmel tartott előadást. A politikai elemző az október 13-ai önkormányzati választások után bekövetkezett belpolitikai változásokat, az ellenzéki összefogás sikerének és a kormánypártok vereségének okait tanulmányozta.
Farkas Örs előadására megtelt a VM4K klubhelyisége
Farkas Örs előadásának bevezetőjében a közelmúlt legfontosabb belpolitikai tendenciáit vázolta fel. Elmondta, hogy 2006-ban a belpolitikát egy nagy baloldali politikai tömb uralta, a Magyar Szocialista Párt. Mellette állt egy kis párt a Szabad Demokraták Szövetsége, amely a szellemi tőkét adta a kormányzáshoz. Ezt a politikai tömböt Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde után elsodorta a népakarat. A 2010-es országgyűlési választások után a Fidesz és a kereszténydemokraták hegemóniája alakult ki. Ez a fölény akkor tartósnak ígérkezett. Orbán Viktor 2018-as tusnádfürdői beszédében is már 2030-ig tervezte a kormányzást. Azonban az idei önkormányzati választások eredményei megtörték ezt a hegemóniát.
A politikai elemző szerint október 13-án két nagy politikai tömb jött létre.
– Az a fajta politikai erőtér, ami Magyarországot jellemezte az elmúlt körülbelül harminc évben – amelyben voltak úgynevezett centrális pártok, mellettük pedig voltak szélsőséges pártok is – megszűnt. Alapvetően két nagy tábor alakult ki. A két nagy tábor között pedig tökéletes mozgás van, mind a pártok tagjait, és mind a szavazóit tekintve. Tehát az Európában szokásos sokpártrendszer megszűnni látszik, ehelyett az amerikai modell valósult meg. Az Amerikai Egyesült Államokban hosszú évtizedek óta két párt működik, a republikánusok és a demokraták. Nem mellesleg előválasztáson választják ki, azt hogy ki legyen a jelöltjük. Magyarországon most ez a helyzet állt elő. Ettől kezdve van két nagy közösség, van egy jobboldali és van egy, én úgy fogalmaznék, hogy nem ez – magyarázta Farkas Örs.
A politikai elemző meglátása szerint az önkormányzati választások eredménye legfőképp a kormány kül- és nemzetpolitikáján érezteti hatását. Ugyanis a kormánynak 2010 után a Fidesz és a kereszténydemokraták belpolitikai hegemóniája, valamint az ellenzék gyengesége miatt lehetősége nyílt intenzív külpolitikát folytatnia. Az elmúlt időszakban, amikor a kormányt nem fenyegette semmilyen belpolitikai kihívás, az Európai Unió fontos politikaformáló erejeként léphetett fel. Farkas Örs szerint ez a helyzet most az önkormányzati választások után megfog változni. A kormánynak egy komoly politikai ellenféllel kell szembenéznie. Ezért a külpolitika helyett ismét a belpolitikára kell fordítania a figyelmét.
Farkas Örs előadására megtelt a VM4K klubhelyisége
Az előadás után kérdéseket is fel lehetett tenni az előadónak. Ezzel a lehetőséggel mi is éltünk. Farkas Örst a megismételt jászberényi önkormányzati választásról kérdeztük. A Jász–Nagykun–Szolnok megyei városban október 13-án a fideszes jelölt Szabó Tamás mindösszesen 14 szavazattal maradt alul a jobbikos, de az összellenzéki támogatottsággal induló Budai Lóránttal szemben. Az eredmény ellen a fideszes jelölt kifogást emelt. A választást múlt vasárnap ismételték meg, ahol Budai Lóránt a szavazatok közel hatvan százalékát szerezte meg. Arra voltunk kíváncsiak mi az oka a nagy arányú ellenzéki győzelemnek.
Farkas Örs két okát látta a jászberényi fideszes vereségnek.
– Szerintem soha nem szabad megkérdőjelezni a választók döntését. A legnagyobb butaság az, ha egy választási vereség másnapján figyelmen kívül hagyják a választók akaratát. Október 13-án a jászberényiek úgy döntöttek, hogy ellenzéki polgármestert szeretnének. A kormánypártok pedig egy jogi csavarral egy újabb választást írtak ki. A jászberényiek erre azt mondták, hogy lehet ezt csinálni, de mi úgy döntöttünk, hogy ellenzéki a polgármesterünk lesz – mutatott rá Farkas Örs.
A másik oka a vereségnek a politikai elemző szerint abban keresendő, hogy az ellenzéki pártok jobban tudtak mozgósítani. Korábban a Fidesz volt jobb a mozgósításban, a házról-házra tartó kampányolásban. Az emberi kapcsolatok azonban megváltoztak. A választók jelentős többségét ma már valamilyen online felületen lehet elérni. A kormánypártok pedig a világhálón, a különböző közösségi oldalakon nagyon gyengék. Az ellenzéki pártok, legfőképp pedig a Momentum viszont igen aktív ezeken a csatornákon. Így jól tudtak mozgósítani, ami a jászberényi eredményben is megmutatkozik. Hozzátette azonban, hogy Jászberényben mindig is az ellenzéki pártok voltak erősek.
