Korunk egyik nagyon jellemző jelensége az idegenforgalom, a turizmus hihetetlenül gyors fejlődése és világra szóló sikere. Nyilvánvaló, hogy ebben benne van a fejlődés meggyorsítására, a turizmus fejlesztésére tett sokoldalú erőfeszítés. De természetes az is, hogy mindebben szerephez jut a világ megváltozása. Továbbá a közlekedés (elsősorban a légi közlekedés) rohamos fejlődése. (Verne korában 80 nap kellett a Föld megkerülésére, ma egy nap is elég.) Szükség volt szokásaink formálódására: az évi szabadság társadalmi vívmányának kiharcolásától nyaralási-telelési szokásaink kialakulásáig. Még inkább arra, hogy az idegenforgalom fontos helyet kapjon gazdasági tevékenységünkben, a munkaerő foglalkoztatásában.
Napjainkban újabb forradalmasítást jelent az internet. Ma már szobánkban ülve nemcsak megvehetjük és mobiltelefonunkban őrizhetjük a repülőjegyet. Nemcsak tájékozódhatunk a világ bármelyik országának kínálatáról, hanem megszervezhetünk egy utat a világ egy távoli országába, mondjuk Vietnamba, úgy, hogy 3-3 napos tartózkodásra egy-egy helyen már lefoglaltuk a szobát, megvettük a továbbutazáshoz szükséges jegyet. Az egész világra vonatkozó tanácsokat kaphatunk és repülőjegyet foglalhatunk pl. a www.sch.bme.hu/korok/vjk/stoppjav.htm portálon. Az utazás.com sok gyakorlati tanácsot adhat. Az exit.index.hu már a látnivalókról is tájékoztat. A Repjegyvadász segítségével válogathatunk az olcsó repülőjegyek között stb.
Lapunk már érzékeltette, hogy évről évre több az utazások száma és hogyan bővül a turizmus. (Tavaly az utazások száma majdnem 15 százalékkal, az elköltött összeg bő 13 százalékkal nőtt.) Ezt azzal egészíthetjük ki, hogy Európa még mindig a legnépszerűbb célpontja a turisták áradatának és ennek köszönhetően az idegenforgalom mintegy 17 millió embert foglalkoztat és az Európai Unióban az évi hazai összbevétel, a társadalmi termék csaknem 10 százalékát adja. (Az idegenforgalommal magyarázható például az, hogy Horvátországban 12 város és 33 olyan község van, ahol a fejenkénti jövedelem nagyobb mint Zágrábban.) A globalizálódás következtében azonban mind fontosabb szerepet kapnak más földrészek és az Európán kívüli országok is. Ennek érzékeltetésére két példát említhetnénk. Az egyik Afrika idegenforgalmának felértékelődése. Az a helyzet ugyanis, hogy Afrika a világ összjövedelmének csak 10 százalékát jelenti, sőt a világkereskedelemnek csak 7 százalékát. Ugyanakkor 30 százalékban részesedik a világ „szolgáltatás exportjából”, amit a turizmus jelent. Jellemző, hogy 2017-ben 47 százalékkal megugrott a külföldi látogatók száma. (Abban az évben 1,3 millió ember látogatott Szenegálba, 900 ezer Etiópiába, 500 ezer Togóba.) És a növekedés azóta is tart.
A másik ilyen jelenség, hogy a kínaiak nemcsak megjelentek a világ idegenforgalmában, hanem évről évre többen keresik fel a világ turisztikai nevezetességeit, ma már szinte mindenütt ott vannak. (Horvátországban 2017-ben 60 százalékkal megugrott a kínai látogatók száma, 2018-ban további 50 százalékkal nőtt. Az idei évre még nincs meg az összesítés, de biztosra vehető, hogy a növekedés tovább tart.)
E rohamos fejlődés mellett, vagy éppen annak hatására azonban szaporodnak annak jelei is, hogy a turizmus mind több gondot okoz és ma már ellenállásba ütközik több helyen és több formában. A legnagyobb veszély, ami a turistákra leselkedik, a terrorizmus. Lapunk közölte annak a kilenc országnak a listáját, amelyekbe semmiképpen nem javallott ellátogatni. Ezek: Irak, Szíria, Jemen, Szudán, Dél-Szudán, Szomália, Mali, Líbia és Venezuela. E mellett azonban másutt (sőt szinte mindenütt) is megeshet, hogy a turista terroristatámadás áldozata lesz.
A klímaváltozással járó bajok is lesújthatnak a turistákra. Nemrégiben például a turisták egyik kedvenc vidékén – a Bahama-szigetektől Floridáig – pusztított az eddig nyilvántartott legszörnyűbb hurrikán. A Dorian ugyanis csaknem 300 kilométeres sebességgel sújtott le erre a vidékre. Van olyan sziget, amelyen jóformán egyetlen ház sem maradt épen.
A legtöbb gondot azonban a túlzsúfoltság, a turistaáradat és a turizmus jellegének a megváltozása kelti. Az idén például Horvátországnak már gondot okozott, hogy a német lapok azt kezdték firtatni: piszkosak a strandok. A vijesti.online portál egy még kellemetlenebb jelenséget tett szóvá: a parthoz közel álló vizekben megjelentek a „fekális baktériumok”. A portál szerint: „Ez szép szakkifejezés arra, amit a horvátok, de más népek is egyszerűen szarnak mondanak”. Ami a szennyvízcsatornák állapotának és megterheltségének a következménye. (Vannak olyan helyek, ahol 50 lakos van, de nyáron kétezren vannak ott.)
Még általánosabb jelenség, ami gondot okoz, sőt ellenállást vált ki az, amire a franciák már külön kifejezést gyártottak: surtourisme, túlturistásodás. A világ turistáinak száma már 2017-ben elérte az 1,3 milliárdot(!), azóta csak tovább növekedett. Képzeljük el, hogy ennek fele Európára és annak egyes városaira zúdul. (Barcelonán például évente 32 millió látogató vonul végig, húszszor több mint ahány lakosa van.) Néhány városban – a tengerparti Velencétől és Dubrovniktól a beljebb fekvő Rómáig és Barcelonáig – már azon törik a fejüket, hogyan lehetne korlátozni a turisták számát.
Hát csoda, hogy ebben a helyzetben egymás után jönnek a tüntetések, olyan jelszavakkal, mint: „a turizmus megöli a közösséget”, „turisták, ti terroristák vagytok”, vagy egyszerűen: „turisták, menjetek haza”.
