Alacsony a tej felvásárlási ára

A csantavéri Balassa családban már a negyedik generáció foglalkozik állattartással és növénytermesztéssel. 1986-ban pedig a tejtermelést is elkezdték a családi farmom. Jelenleg a gazdaság kétszáz fejőstehénnel rendelkezik. Éves szinten kétmillió liter tejet termelnek. Nemrégiben a családi farmot Branislav Nedimović mezőgazdasági miniszter is megtekintette a Szabadka környéki állattenyésztőknél tett körútja során. A tejtermelés, és általában az állattenyésztés azonban számos gonddal jár. Erről is kérdeztük Balassa Miklóst a fejőstehén- és hízómarha-farmján tett látogatásunk során.

Balassa Miklós csantavéri gazda fejőstehén- és hízómarha-farmján fogadott minket, és körbevezetett bennünket a gazdaságban, ahol az állatok életkoruk szerint vannak elkülönítve. Külön istállókban találjuk a vemhes állatokat, az újszülött borjúkat, az üszőket, a fejősteheneket. Körbejárva a farmot megismerkedhettünk a szarvasmarhák egész életútjával. Közben Balassa Miklós megmutatta azokat a modern gépeket is, amelyeket fejésre használnak. Hogy egy ilyen modern gazdaság létrejöhessen, több évtizedes fejlesztésre volt szükség.

– Maga a tanya százéves. Én vagyok a harmadik generáció, a fiaim: Tamás és Tihamér pedig a negyedik generáció, amely itt dolgozik. Azért is bővítettük, fejlesztettük a gazdaságot, mert ők is szerették volna folytatni az állattenyésztést és növénytermesztést. Ne feledjük, hogy az állattenyésztés és növénytermesztés mindig együtt jár. 1986-ban kezdtük el az intenzív tejtermelést 25 fejőstehénnel. Akkor hárman voltunk a családban, a szüleim és én. Negyven éven át fejlesztettük a gazdaságot. Jelenleg 200 egyedet számláló fejőstehén-állományunk van, 100 növendéküszőnk, 100 hízóállatunk, és még sorolhatnám. Összesen 600 állat van a telepen. Maga a tanya százéves. Van hét bejelentett munkásunk is. Ami a hozamot illeti, körülbelül 30–33 liter tejet tudunk elérni tehenenként. Éves szinten kétmillió liter tejet adunk át az Imlek tejgyárnak.

Emellett az állatoknak minden takarmányt megtermelünk. A szántástól a betakarításig minden eszközünk meg van hozzá – mutatta be röviden lapunknak a farmot Balassa Miklós.

Az idén főleg a mezőgazdasági termelésben kellett nagyobb problémákkal szembenézniük a gazdaságban.

– A gabonafélék gyengén teremtek és rossz volt a minőség. A kukorica már jobb volt. Egyedül a kukorica betakarításánál akadtak gondjaink, ugyanis szeptemberben Szabadkán és környékén nagy vihar söpört végig, ami ledöntötte a kukoricatermést. A termés körülbelül tíz-húsz százaléka kinn is maradt a földeken. A mostani őszi vetés viszont nagyon jól indult. Az enyhe időben megerősödtek a növények, talán már túlzottan is. Így november elején már az a gondunk, hogy a szokatlanul enyhe időben jönnek a kártevők és a különböző gombabetegségek. Ezek ellen pedig védekezni kell, ami újabb beruházásokat jelent. A tej árában viszont semmi változás nincsen. A tej előállítási ára 40 dinár literenként, míg az Imlek 35–36 dinárért vásárolja fel. Kértük, hogy azt a 4–5 dinár literenkénti veszteséget fedezzék, de erre egyenlőre nem hajlandóak – értékelte az idei évet Balassa Miklós.

Míg a felvásárlási árak alacsonyak, a költségek egyre magasabbak. Mindemellett a támogatások is alacsonyak, és a pályázati lehetőségek is szűkösek.

– Az energiaárak megdrágultak, úgy a villanyáram, mint a gázolaj, a mi termékünk ára ezt sajnos nem követi. Se a tej, se a hús. Minden mezőgazdasági ágazatnak ez a legnagyobb problémája. Mi nem tudunk ugyanúgy termelni, mint az európai uniós tagállamok gazdái, mert mi nem kapjuk meg azokat a támogatásokat, se a földekre, se az állatokra, mint ők. Az Európai Unióban 300–400 eurós támogatást is kapnak egy hektárra, míg mi csak 20–30, maximum 40 eurót. És ez a támogatás is csak 20 hektárig jár. Holott nekünk 400 hektáros gazdaságunk van. 100 hektár saját földünk, amely mellett állami földeket bérelünk, és idős háztartásoktól is bérelünk földeket. Erre is kellene támogatást kapnunk, de ilyen lehetőségek sajnos nincsenek.

Pályázati lehetőségek persze vannak. A tartománynál kiírnak kisebb pályázatokat, de itt az egyik feltétel a legfeljebb 19 állat. Így ezeken mi már nem tudunk pályázni. Körülbelül két éve ugyanilyen feltételek vannak a köztársasági pályázatokon is, holott korábban hárommillió dináros támogatást is kaphattunk a kétszáz állatra. Egyedül a Prosperitati Alapítvány pályázatait tudjuk kihasználni. Itt még nincsenek az állatállományra vonatkozó korlátozások, így tudunk pályázni különböző eszközök beszerzésére – magyarázta Balassa Miklós.

Néhány hete Branislav Nedimović mezőgazdasági miniszter tett látogatást a családi gazdaságban. A miniszter kétnapos körútja, a Szabadka környéki állattenyésztőknél tett látogatások során járt a farmon. E látogatásokon Balassa Miklós és a környékbeli gazdák lehetőséget kaptak kérdéseket feltenni a miniszternek, valamint legégetőbb gondjaikat ismertetni. Erről az eseményről Balassa Miklós a következőket mondta lapunknak:

– Több gazda a 2018-as és 2019-es fizetések és támogatások kifizetésének elmaradását sérelmezte. A miniszter ígéretet tett rá, hogy rövidesen kifizetik az elmaradt juttatásokat, csak a gazdák jelentkezzenek nála. Emellett kérdeztük az üzemanyag-támogatásokról is. Tudni kell azt, hogy az állattenyésztésben több üzemanyagot fogyasztunk, mint a száraz gabonatermelésben. Az állattenyésztésben több, mint a kétszeresét is elhasználjuk a sok takarmány ki-be hordásával, a trágyakezeléssel. Itt hektáronként több, mint száz liter üzemanyag is elmegy. Miközben a támogatás hatvan litert biztosít egy hektárra. Ez a mennyiség a száraz gabonatermelésben elegendő, az állattenyésztésben viszont nem. Ez az egyik nagy kiadásunk. A kisgazdaságok, öt-tíz-tizenöt tehenesek, meg tudnak állni a lábukon, a nagyobbak már nem, az említett korlátozások miatt. Ismerek három-négy állattenyésztőt, aki eladta a teheneit és felszámolta a gazdaságát. Volt gazda, akinek száz tehene is volt, és mégis becsukta a boltot, és úgy döntött, megpróbálkozik valami mással – panaszolta a csantavéri gazda.

A minisztertől azonban kaptak egy fontos ígéretet, a tejminőség megállapítása körüli problémák orvoslására.

– A minisztérium már két éve ígéri, hogy Szerbiában lesz egy központi, független laboratórium, olyan, amilyenek az Európai Unióban vannak. Így pontosabban megkapnánk a tejminőség eredményeit. Jelenleg a tejgyár ellenőrzi a tej minőségét, de havonta egyszer az Újvidéki Egyetem szakemberei is megvizsgálják a tej minőségét. Azt kell mondanom, hogy a két eredmény nem egyezik. Vannak bizonyos eltérések, és ha egy-két tized zsírt vagy fehérjét leveszünk, akkor végül igen nagy összegtől esünk el – magyarázta Balassa Miklós.

Az ágazatban tapasztalható számos nehézség miatt Balassa Miklós szerint igen komor jövő elé néz az állattenyésztés és a mezőgazdaság.

– Tamás állattenyésztési mérnök, míg Tihamér növénytermesztési mérnök. Egyenlőre a fiaim is a gazdaságban dolgoznak, de nagy kérdés, hogy meddig fognak maradni. Ha a jelenlegi helyzet nem fog megváltozni, akkor ők is elgondolkoznak azon, hogy maradjanak-e vagy ők is inkább elmenjenek külföldre. Látjuk, hogy már sokan elhagyták Szerbiát, Vajdaságot a jobb élet reményében. Mi idősek, akik még tartjuk a frontot, már nem tudunk mozdulni. A fiatalok azonban jól meggondolják, melyik ágazatban vállaljanak munkát, mert látják, hogy itt nekik nincs szabadnapjuk, ünnepük. A gazdaságban az év 365 napján állandóan jelen kell lennie valakinek. Emellett munkaerőt is nagyon nehéz találni. Egyszerűen nem tudunk kit foglalkoztatni. Ez húsz évvel ezelőtt még nem volt probléma, de manapság, ahogy megszűnik egy gazdaság, a munkások elmennek külföldre. Így az országban mindenütt hiány van munkaerőből, és ha minden így megy tovább, akkor tíz év múlva az állattenyésztési ágazat tönkre fog menni, mert a gazdaságok egyszerűen elfogynak – vázolta fel a borús kilátásokat Balassa Miklós csantavéri gazda.