A kivégzettek és a deportáltak emléke

Mák Ferenc

2019. november 15., 18:49

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

„Anyám, ha látnád… / Rab módon élni / Mindenből kifosztva, / Mint gonosz kezek által / átvagdalt gyümölcsfa.” (A bodrogkisfaludi Kocsis Mária verse a Gulágokról)

 

Hófehér krizantém-csokorral az asztalomon próbálom összeszámolni a halottaimat, de sehogyan sem jutok a végére, nagy- és dédszüleim családi szövevényében már eltévedek. Meg azután nem csak a halottaim emléke nyomán szorul össze a szívem, életük is döbbenettel és fájdalommal tölt el. A Mákok, a Pásztorok, a Lakatosok és a Pestiek sorsa tipikusan XX. századi délvidéki magyar sors: üldöztetés, hányattatás, kiközösítettség volt az osztályrészük, olykor egy-két csöndesebb esztendővel, amikor a családjaik sorsának alakítására is gondolhattak. Néhány első világháborús fénykép és tábori levél, imakönyvek lapjai között rejtegetett búcsúüzenet, nagyanyáim összekulcsolt keze és konokul összezárt ajka engedi sejteni a rettenetes kínokat, gyötrődéseket. S valami sejtelmes utalások a kivégzésekre és a tömegsírokra. Titok, sötét titok rejtőzik mindenütt, amerre fordulok. Igen, a délvidéki magyar családoknak elsőként az elszenvedett és számon tartott kínokkal kellene számot vetnie ahhoz, hogy tisztábban lássunk az elmúlt évszázad történéseinek rengetegében. S miközben a Bácskában, a Bánságban és Baranya csöndes falvaiban a novemberi ködben a partizánterror ártatlan áldozataira emlékeznek, én a Gulágokban elpusztultak emlékének megörökítésére létrehozott alapítvány Szabadság helyett erőszak – Magyar női sorsok 1944–1945-ben című, 2019-ben kiadott konferenciakötetét lapozgatom. Értekezések, emlékezések, statisztikai összefoglalók sora ad számot az 1944 októberében a kelet-európai országokra zúduló Vörös Hadsereg katonáinak kegyetlenkedéséről, embertelen pusztításáról: a gyilkolásról, a fosztogatásról, az erőszakról, az ártatlanok elhurcolásáról, az internáltakról, a munkaszolgálatra deportáltakról.

W. Müller Judit „Kik elhervadtak nagy Oroszországban…” – Elhurcolt magyarországi fiatalok szovjet kényszermunkán (1944–1949) című tanulmányában közli a szovjet Államvédelmi Hatóság (ÁVB) 1944. december 16-án meghozott, hírhedt 7161. számú határozatát, melynek 1. pontja kimondta: „A Szovjetunióba történő munkára irányítás céljából mozgósítani és internálni kell Románia, Jugoszlávia, Magyarország, Bulgária és Csehszlovákia Vörös Hadsereg által felszabadított területén tartózkodó valamennyi munkaképes németet, a 17 és 45 év közötti férfiakat, és a 18 és 30 év közötti nőket. Le kell rögzíteni, hogy a mozgósítás mind a német és a magyar állampolgárságú, mind pedig a román, jugoszláv, bolgár és csehszlovák állampolgárságú németekre vonatkozik.” Aláírás: az Állami Védelmi Bizottság Elnöke, J. Sztálin. E parancs értelmében a második világháború idején 172 000 négyzetkilométer területű, közel tizenöt millió lakosú Magyarországról 250 000–300 000, túlnyomórészt ártatlan civilt hurcoltak el. Többségüket hadifogoly-létszám kiegészítésként, de mintegy 130 000 embert – körülbelül fele-fele arányban – német, vagy az elcsatolt területekről a német mellett magyar származásuk miatt deportáltak.

A Vörös Hadsereg kegyetlenkedéseinek kiváló ismerője, Dupka György ungvári történész a konferencián Kárpátaljai nők a GUPVI és a GULÁG táborokban – Az otthon maradt anyák, lányok helytállása, szenvedéstörténete a sztálini megtorlás idején címmel tartott előadásában rámutatott: Jugoszlávia, Magyarország, Csehország, Románia és Bulgária jelenlegi területéről, településeiről elhurcolt civilek száma 551 047 fő volt, ebből német férfi 240 036 fő, német nő 310 613 fő. Jugoszláviából 10 935 német férfit és 7243 német nőt internáltak. Az NKVD jelentése ugyanakkor 73 572 személyről szól. Ezek a számadatok azonban csak az 1945. január 15-ei állapotot tükrözik. Ugyanakkor Dupka György adatai szerint további, mintegy 700 000 magyar hadifogoly volt szovjet fogságban, ebből csak 330 000–380 000 tért haza. Emellett az akkori, történelmi Magyarország területéről további 250 000–300 000 ártatlan, civil asszonyt, férfit, sőt tizenéves fiút és lányt szállítottak el „jóvátételi” kényszermunkára, közülük 65 000–100 000 soha nem térhetett vissza szeretteihez. Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója Köszöntőjében elmondta: a tömeges erőszak nem csak a harcoló alakulatok elvadultságán múlt, az egy egész rendszer lényegét jelentette. „A Szovjetunió a megalázás, a kifosztás és az emberi méltóság megtörésének rendszerré emelt brutalitását hozta el Magyarországra. […] Ez nem volt túlkapás, ez volt a rendszer maga.” Magyarságunknak erről négy évtizeden át hallgatni kellett.

A már említett W. Müller Judit idézett Hauck Mihályné, Lauer Rozália deportálások kezdetére vonatkozó visszaemlékezéséből. Eszerint: „December 26-án, karácsony másnapján kellett gyülekeznünk, úgy hajtottak bennünket a partizánok végig a hóban.” Az elhurcolt életerős férfiak és nők nélkül, az otthon maradt időseknek kellett ellátni a sok, szülő nélkül maradt gyermeket, az időseket, a betegeket. Cseresnyés Magdolna Özvegyek és árvák – Délvidéki asszonysorsok 1944–45-ben címmel tartott beszámolót a családját is érintő tragikus eseményekről. Az ismertetett adatok alapján a Délvidéken – a második világháborút követően – az özvegyek és árvák száma több százezerre volt tehető, vagyis az akkori lakosság fele volt érintett a partizánterror és a szovjet katonák kegyetlenkedése következtében. Számvetésében rámutatott: a kárpátaljai Szolyvától, a Duna-deltába elhurcoltakon, és ott kegyetlenül elpusztított erdélyi és partiumi magyar halottakon, a felvidéki kegyetlenkedések áldozatain át a Duna alsó folyásának sajkási szegletében elpusztított falvak magyar kivégzettjeinek jeltelen sírgödréig a magyar haza a tömegsírok országa.

Vannak emberi ügyek, amelyeket nem lehet az életünkben félre tenni, nem lehet túlnőni rajtuk. Ezek közé tartozik a titói partizánterror és a vörös katonák által megbecstelenítettek, és a Gulagokra, a malenkij robotra elhurcoltak ügye. Mint ahogyan nem lehet elfeledni az álmainkban ma is föl-fölrémlő kommunista terror fél évszázadát sem. Emlékezzünk kegyelettel az áldozatokra!


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége