A meghallgatáson nyújtott magabiztos teljesítménye ellenére a magyar biztosjelölt nem kapta meg a szükséges kétharmados többséget, ezért a protokoll szerint írásban kaphat további kérdéseket.
Fotó: MTI
„Írásbeli pótkérdéseket kap Várhelyi Olivér, mivel az európai parlamenti (EP-) frakciók koordinátorai egyelőre nem tudtak megállapodni a csütörtökön meghallgatott magyar biztosjelölt kinevezésének jóváhagyásáról” – jelentette be az EP szóvivője.
Jaume Duch azt közölte a Twitteren, hogy a külügyi szakbizottság jövő hétfői határidőt tűzött ki a kérdések megválaszolására.
A protokoll szerint az első meghallgatás után a frakciók koordinátorai legalább kétharmados többséggel akár rögtön is jóváhagyhatták volna Várhelyi kinevezését, de ennek hiányában a magyar biztosjelölt további kérdéseket kap írásban. Amennyiben a beérkezett válaszok sem meggyőzőek, újra meg kell jelennie a testület előtt, amely – ha még akkor sem lesz meg a szükséges koordinátori többség – végül egyszerű többséggel fogadhatja el a biztosjelölt személyét, titkos szavazással.
Donáth Anna, a Momentum EP-képviselőjének Twitter-bejegyzése szerint tegnap 48-an szavaztak a magyar jelölt ellen és 30-an mellette. A magyar származású EP-képviselő, Bayer Lili is ezt a hírt közölte kora délutáni bejegyzésében.
Az Európai Néppárt a meghallgatás után támogatásáról biztosította a magyar biztosjelöltet. A zöldpárti képviselőcsoport azonban bejelentette, ellene fognak szavazni. Hasonlóan nyilatkozott egyénileg több szociáldemokrata, illetve liberális-centrista politikus is, egyesek tárcacserét tartanának kívánatosnak. Az azonnali.hu értesülései szerint végül a magyar diplomata jelölését csak az Európai Néppárt koordinátorai és a tőle jobbra helyezkedő pártcsaládok – az Európai Konzervatívok és Reformisták, valamint az Identitás és Demokrácia – politikusai fogadták el.
Várhelyi Olivér a külügyi szakbizottság (AFET) brüsszeli ülésén a magyar biztosjelölt számos kérdést kapott a képviselőktől a magyar kormányhoz fűződő kapcsolatára vonatkozólag, és ezekre reagálva többször is leszögezte, hogy mandátuma első napjától kezdve teljesen függetlenül, kollegiálisan kívánna dolgozni az Európai Bizottság tagjaként.
Rámutatott, hogy új tisztségében az Európai Uniót kell képviselnie, és pontosan ezt is szándékozik tenni. Elmondta, hogy bővítési és szomszédságpolitikai biztosként híd szerepet kívánna betölteni a főbb uniós intézmények, illetve a környező országok között. Várhelyi kijelentette, hogy mielőbb meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalást Albániával és Észak-Macedóniával, itt az EU hitelessége forog kockán. Mint mondta, fel kell készülni új tagállamok befogadására, amennyiben teljesítik a feltételeket, de a csatlakozási folyamatot is hatékonyabbá kell tenni.
Gál Kinga fideszes EP-képviselő a meghallgatás után azt mondta, Várhelyiből az egyik legjobb biztos lesz. Az ellenzéki magyar EP-politikusok viszont – Ara-Kovács Attila és Dobrev Klára a DK, Ujhelyi István az MSZP, Gyöngyösi Márton a Jobbik és Donáth Anna a Momentum képviselője – kivétel nélkül a magyar biztosjelölt jóváhagyása ellen foglaltak állást.
