2024. április 25., csütörtök

Az átlagpolitikus a polgárok feledékenységére épít

Az utóbbi három évben 657 funkcionárius váltott politikai tömörülést

Tartósan szakított-e a szerbiai átlagpolitikus a politikai ideológiával, vagy csupán kiemelkedően tág látókörű, aki bármely nézettel és irányvonallal képes azonosulni? Egyebek mellett ezt a kérdést járta körbe a BBC szerbiai szerkesztőségének újságírója az egyik pártból a másikba való ingázás gyakorlatát elemező írásában. Kutatómunkájának egyik eredménye a következő adat: 2016 és 2019 között a hatalom különböző szintjein 657 parlamenti, vagy képviselő-testületi képviselő igazolt át egyik politikai csoportosulásból valamelyik másikba. A Crta vonatkozó kimutatásában vizsgált 170 városból és községből 107-ben jegyeztek pártváltást. A legtöbb átigazolás Topolán történt (25), Brusban (22), továbbá a belgrádi Stari grad községben, Zaječaron (21), Pancsován (20), Lapovón (15), valamint Paraćinban, Knjaževacon, Zomborban és Kragujevácon (14-14). Az öt élvonalas politikus átlagban négyszer váltott pártot, vagy választási listát az említett időszakban.

Az öt politikus közül csupán egy volt hajlandó nyilatkozni a BBC-nek, Nada Kostić, valamikori egészségügyi miniszter, aki nem ért egyet azzal, hogy minden pártváltogató politikust ki lehet egyenlíteni egymással. Szerinte különbséget kell tenni azok között, akik a hatalom és a pénz okán igazolnak át másik pártba – ilyen politikusnak tartja Goran Vesićet – és azok között, akik ideológiai meggyőződésből váltanak. Nada Kostić azt vallja, hogy utóbbiak táborába lehet sorolni, már csak azért is, mert pillanatnyilag egyik pártnak sem tagja. Mint hozzátette, eddig két politikai tömörülésnek volt hivatalosan, pártkönyvecske kiváltásával tagja: a Szerbiai Demokrata Pártnak, majd az Elég volt mozgalomnak. A Crta felmérése szerint Nada Kostić 2016-ot után nem tagosodott be sehová sem, ám több tömörülés választási listáján is szerepelt helyi szinten Belgrádban. Az érintett mindezt cáfolja, azt állítja, hogy az említett helyi képviselő-testületekbe független képviselőként jutott be.

Országos szinten továbbra is Maja Gojković (SZHP) jelenlegi házelnök a legismertebb és legaktívabb pártváltogató: megjárta a Népi Radikális Pártot, a Szerb Radikális Pártot, a Néppártot, a Szerbia Egyesült Régióit, majd innen tagosodott be az SZHP-be. A BBC írásában megemlítik még Blagoje Spaskovskit ( Jugoszláv Kommunista Szövetség, SZSZP, SZER, majd SZHP), továbbá a zaječari Boško Ničićet, aki a Mozgalom Krajináért (ma Krajináért élek mozgalom) tömörülést először a SZER-be olvasztotta be, majd 2017-ben helyi képviselőivel egyetemben átigazolt a haladókhoz. A napjainkban ellenzékből politizáló Marinika Tepić politikai karrierjét a Vajdasági Szociáldemokrata Ligában kezdte, majd onnan átlépett az Új Pártba, most pedig a Dragan Đilas vezette Szabadság és Igazságosság pártjának egyik oszlopos tagja.

A pártváltogatás gyakorlata a politikusok a polgárokról alkotott véleményéről tanúskodik, jegyezte meg a téma kapcsán Tamara Branković, a Crta aktivistája, hozzátéve, hogy az átlagpolitikus a polgárok feledékenységére épít. Másrészről a polgárokat is felelősség terheli az említett jelenség tekintetében, hiszen nem kényszerítik következetességre megválasztott képviselőiket, húzta alá Tamara Branković, megerősítvén, hogy továbbra is az SZHP a legnépszerűbb párt, azaz továbbra is ebbe igazolnak át a legtöbben, ám például Šabacon és Paraćinban, ahol a haladók ellenzékből tevékenykednek, ebből a pártból igazoltak át többen hatalmon lévő tömörülésekbe. Ami a pártváltogatás okait illeti, Tamara Branković szerint a helyzet egyszerű: a legtöbb politikus nem ideológiai alapon, hanem érdekből politizál, vagyis oda megy, ahol haszon származik tevékenységéből.

Bojan Klačar, a CeSID végrehajtó igazgatója kitart amellett, hogy a jelenség elsősorban a választási rendszer következményeként jellemző. A polgárok nem egyénekre, hanem választási listákra adják le a voksukat, vagyis nehéz bárkit felelősségre vonniuk a későbbiekben magatartásuk okán, magyarázta. A folyamatokat az országban uralkodó állapotok is befolyásolják, kevesen hajlandók hosszabb időre lemondani a hatalommal járó előnyökről, nyomatékosította Bojan Klačar.

CSÚCSÖTÖS

A Crta kojenavlasti.rs honlapján található kimutatás szerint a következő öt politikus váltott leggyakrabban pártot az utóbbi néhány évben: Nada Kostić neve helyi szinten Belgrádban az Elég volt mozgalom, egy polgári csoportosulás, továbbá egy monarchista mozgalom, valamint a Demokrata Párt választási listáján is feltűnt, de független jelöltként is próbálkozott; Jelena Đorđević, Nišben a Dveriben, az Egységes Szerbiában, a Fogadalomtevőknél és független jelöltként próbált meg érvényesülni a helyi választásokon; Tamara Bastaja Šabacon az Együtt Szerbiáért és a Szerbiai Szocialista Párt színeiben, valamint polgári csoportosulás tagjaként politizált; Marko Jančić Šabacon a DP, az SZSZP és az SZHP listáján szerepelt, de független képviselőként is próbálkozott; Dubravka Šarać Minić Pancsován az SZHP, a Néppárt és a DP választási listáján szerepelt, továbbá független képviselőként is megpróbált bejutni a helyi képviselő-testületbe.