Számos cikk foglalkozik a szerb közmédiában az országunkban tapasztalt munkaerőhiánnyal, ám kevés tér ki annak hosszú távú gazdasági következményeire. Erre hívta fel a figyelmet a minap Milorad Filipivić, a Közgazdasági Kar professzora.
– Az építőiparral foglalkozók Belgrádban azt mondják, néhány évvel ezelőtt a hidegburkolásért hét-nyolc eurót fizettek négyzetméterenként, most viszont akár húsz eurót is elkérnek érte a szakmunkások, és mégsem lehet találni munkást – vázolta a helyzetet a Belgrádi Egyetem professzora a Nova Ekonomija lapnak.
Az építészeti kamara adatai szerint a szerbiai gazdaságnak jelenleg 90 ezer szakmunkásra lenne szüksége. Az illetékesek kiemelik, hogy számos szakmában magas a munkavállalók átlagéletkora, így például az építőipari alkalmazottak átlag 55 évesek.
Nem csak az építőipar küszködik munkaerőhiánnyal országunkban. A mindennapokban egyre többször történik meg velünk, hogy a mosógépünket csak két hét múlva tudja elvállalni a mester, hogy a meszelést és a falazást hónapokra előre be kell jelenteni, és nem találunk olyan üzletet, ahol egy hét alatt megjavítanák a számítógépünket... Nemrégiben arról is lehetett hallani, hogy a húsfeldolgozó üzleteknek legkevesebb 700 eurós kezdőfizetést kell kínálniuk a henteseknek ahhoz, hogy a szakember munkába álljon. Tegyük hozzá, hogy ez az összeg pár évvel ezelőtt szinte harmada volt a manapság elkért bérnek.
Filipović elmondása szerint a munkanélküliség csökkenése Szerbiában nem a megnövekedett foglalkoztatottságnak, hanem a lakosság elöregedésének, a dolgozók külföldre költözésének és a statisztikai módszernek az eredménye.
Zoran Stojiljković, a Függetlenség Szakszervezet elnöke tavaly június végén figyelmeztette az államvezetést és a közvéleményt, hogy mivel egyre többen keresik a boldogulást külföldön, Vajdaság már munkaerőhiánnyal küzd. A szakszervezeti vezető akkor úgy vélekedett, hogy a bérek növelése lehet az egyik olyan intézkedés, amivel maradásra lehetne bírni a fiatalokat.
Milorad Filipivić most másként vélekedett. Szerinte a fizetések emelésével Szerbia nem fog tudni versenyképességet teremteni olcsó munkaerő alapján. Az eddig megvalósult külföldi befektetések jelentős részénél az egyik döntő tényező az alkalmazott munkaerő alacsony díjazása volt. A munkaerőhiány által bekövetkezett béremelkedések miatt azonban Szerbia a jövőben nem tudja az olcsó munkaerőre építeni versenyképességét, így alulmaradhat a külföldi beruházások bevonzásában – tette hozzá a közgazdász.
Impozánsan hangzik, hogy tavaly 3,2 milliárd euró értékben érkeztek befektetők Szerbiába, az idei év első felében pedig további 2 milliárd eurós beruházás valósult meg külföldi forrásokból. A szerb kormány pedig munkahelyenként akár 10 ezer euróval is támogatja a befektetőket. Az álláslehetőségek tehát kibővültek, ám az alacsony fizetések miatt továbbra is évente 30 ezren költöznek el országunkból. Jogos hát a kérdés: mennyire járulnak hozzá az ország gazdasági fejlődéséhez az alacsony bérekre alapozott külföldi befektetéseknek?
(Forrás: Nova ekonomija, 021.rs)
