Háborús készültséget rendeltek el tegnap Izrael déli és középső részén, a rádióban arra szólították fel az embereket, csak akkor utazzanak Tel-Avivba és környékére, ha feltétlenül szükséges.
Forrás: AP via Beta
Ennek előzménye, hogy éjszaka Izrael leszámolt az Iszlám Dzsihád terrorszervezet gázai vezetőjével, Bahá Abu al-Attával, a múlt pénteki gázai rakétatámadások felelősével. A csapásra válaszul a Gázai övezetből rakétákat lőttek ki a környező izraeli területekre. Tel-Avivban és más központi városokban is megszólaltak a légvédelmi szirénák.
A Bahá Abu al-Atta elleni akcióval egyidejűleg a szíriai fővárosban, Damaszkuszban merényletet kíséreltek meg az Iszlám Dzsihád egyik ottani vezetője, Akram Adzsuri ellen, de a korábbi információkkal ellentétben életben maradt, noha a fia életét vesztette, és a háza súlyos károkat szenvedett.
Izrael déli és teljes központi részén háborús készültséget rendeltek el, zárva maradnak az iskolák, és csak azokon a munkahelyeken dolgoznak, amelyeken feltétlenül szükséges.
Izrael nem akarja, hogy eszkalálódjon a helyzet – jelentette ki Benjámin Netanjahu kormányfő, a belbiztonsági kabinet órákon át tartó ülése után. Netanjahu, akárcsak Avív Kochávi vezérkari főnök és Nadav Argaman, a Sin Bet belbiztonsági szolgálat vezetője az adódó kiváló lehetőséggel indokolta a Bahá Abu al-Ata elleni akció időzítését.
Netanjahu szerint több száz, Kochávi szerint több tucat rakétát lőtt ki az Iszlám Dzsihád Izraelre Baha Abu al-Ata vezetésével, és a csoport katonai vezetője szerintük újabb rakéták kilövésére készült. Ezért megölése nem a likvidálások politikájának felújítása, hanem egy „ketyegő bomba” semlegesítése, a közvetlen veszély felszámolása volt – hangoztatták.
Netanjahu hangsúlyozta, hogy a kormány tíz nappal ezelőtt fogadta el Baha Abu al-Ata célzott kivégzését a hadsereg és a Sin Bet javaslatára, és erre adódott hajnalban lehetőség.
Az időzítés indoklására azért volt szükség, mert igen kényes időpontban, az izraeli kormányalakítási tárgyalások közepette hajtották végre a célzott likvidálást. Beni Ganznak, az ellenzéki centrista Kék-fehér párt elnökének még nyolc napja lenne a kormányalakításra, de a háborús helyzet kialakulásával lehetőségei beszűkültek. A katonai rádió elemzése szerint ebben a helyzetben Ganznak nem lesz módja kisebbségi kormányt alakítani a baloldali és a centrista pártokkal, valamint az arab pártok szövetségének külső támogatásával, és a koalíciós tárgyalások háttérbe szorultak a biztonsági ügyekkel szemben.
A Gázai övezetet uraló Hamász és az Iszlám Dzsihád gázai vezetői a kialakult helyzet értékelése kapcsán találkoznak, Izrael pedig egyiptomi közvetítéssel tárgyalásokat folytat a Hamásszal arról, hogy továbbra is tartsa magát távol az Izrael elleni rakétatámadásoktól.
Nadav Argaman szerint az Iszlám Dzsihád kivégzett vezetője nem fogadta el a Hamásszal kötött izraeli egyezményeket, és őt terhelte a felelősség a tűzszünet megszegéseiért az utóbbi hónapokban.
A biztonsági kabinet ülése után a hadsereg légicsapás-sorozatot indított, de szemben az eddigi gyakorlattal – amikor a Gázai övezetből kilőtt minden rakétáért a Hamászt tették felelőssé –, ezúttal csakis az Iszlám Dzsihádot sújtó célpontok ellen.
Katonai szakértők szerint az Iszlám Dzsihádot váratlanul érte az izraeli lépés, elsősorban a hadsereg birtokában lévő pontos információk, amelyek elvezettek a szervezet vezetőinek tartózkodási helyére, egészen az épületig, az abban lévő lakásig, sőt a szoba meghatározásáig.
