Kedden kezdetét vette az idén 27. alkalommal megszervezett Egyetemi Nyelvészeti Napok az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Tanszékén. A konferenciát Andrić Edit tanszékvezető-helyettes, és Pásztor-Kicsi Mária, a konferencia szervezőbizottságának elnöke nyitották meg egy ünnepi műsor keretein belül.
Pásztor-Kicsi Mária elmondta, hogy idei évben szélesebb spektrumban igyekeznek vizsgálni a nyelvet.
– Egyrészt azt próbáljuk majd megállapítani, hogy a társadalom hogyan hat a nyelve és fordítva, mik azok az apró dolgok, amik a nyelv hatására tükröződnek a társadalomban és ennek a fordított hatásait. Másfelől pedig azt vizsgáljuk, mi történik az agyban, amikor beszélünk, illetve azt, hogy hogyan fedezzük fel a nyelv segítségével a világot – mondta Pásztor-Kicsi Mária.
Andrić Edit a tanszék vezetőségének nevében elmondta, hogy nagy örömére szolgál, hogy huszonhetedik alkalommal is sikerült megszervezni a Nyelvészeti Napokat.
– Amikor 1992-ben először szerveztük meg ezt a konferenciát, nem gondoltuk volna, hogy ilyen nagy, az egész Kárpát-medencére kiterjedő konferencia-sorozattá fogja kinőni magát. Akkoriban az volt a célunk, hogy a Hungarológiai Intézetben dolgozó kutatók be tudják mutatni kutatási eredményeiket. Idővel külföldi előadókat is meghívtunk, és azóta szorosabb kapcsolatba kerültünk ezekkel a kutatókkal. Ezeket a kapcsolatokat igyekszünk elmélyíteni, emellett természetesen igyekszünk mindig újabb kapcsolatokat kiépíteni – mondta Andrić Edit.
Lengyel Zsolt, a veszprémi Pannon Egyetem nyugalmazott professzora előadóként érkezett a konferenciára.
– Témaként a mentális lexikont választottam, azaz, hogy fejben milyen szókinccsel dolgozunk és ez a szókészlet hogyan változik az idővel, mindezt a konferencia központi témájához igazítva. A mentális lexikonban vannak nyelvészetileg igazolható összefüggések, de nem elegendő a nyelvészeti magyarázat. Személy szerint szóasszociációs vizsgálatok keretein belül végeztem a kutatásomat, a konferencián ennek eredményét fogom ismertetni – nyilatkozta Lengyel Zsolt.
Szabó Réka, az MTA Nyelvtudományi Intézet munkatársa szintén részt vett a konferencián, előadásának témája az elme fogalmának alakulása a magyar nyelv történetének folyamán.
– A Magyar Nyelv Nagyszótárának szócikkírójaként dolgozom, és munkám során az elme szócikkével foglalkozom, ezt dolgozom ki. Amikor a szócikket írtam, akkor fedeztem fel, hogy az elme fogalmáról metaforákban és metonímiákban gondolkodunk. Ezt nagyon érdekesnek és izgalmasnak találtam, így elkezdtem vele foglalkozni. Ez egy elég hosszútávú téma, a konferencián a kutatásom jelenlegi állását fogom majd bemutatni – mondta Szabó Réka.
Oszkó Beatrix az MTA Nyelvtudományi Intézet munkatársaként érkezett a konferenciára, emellett a Magyar Külügyminisztérium által kihelyezett vendégoktató a Magyar Tanszéken.
– A kollégáknak, a nyelvészeknek ez a konferencia egy nagyon jó fórum, ahol megismerkedhetnek egymás nézeteivel. Személy szerint arról fogok beszélni, hogy a magyart idegen nyelvként tanuló diákok milyen nehézségekkel találkoznak, amikor tanulnak, vagy amikor magyarul kell valamilyen produkciót tenniük akár írásban, akár szóban. Ez a fórum arra is nagyon jó, hogy az egyetemi hallgatóink megtapasztalják, milyen is a tudományos élet, hogy kell előadni. Ez egy nagyon jó tanulási lehetőség és motiváció lehet, hogy később ezt a pályát válasszák maguknak – mondta Oszkó Beatrix.
A konferenciára a Kárpát-medence minden tájáról érkeztek és érkeznek előadók, hogy az általuk végzett kutatások eredményeit bemutassák és megvitassák egymással. A konferencia célja, hogy olyan teret hozzon létre, ahol a magyar nyelvben végzett nyelvészeti kutatások eredményeit a nyelvészek megoszthassák egymással, ismerkedjenek és bővíthessék szaktudásukat. A konferencia csütörtök délután zárul, addig is a résztvevők több szekcióra osztott előadássorozatokon vehetnek részt.
