2024. március 29., péntek

Októberben érkezett a gólya Tordára

A bánáti faluban tavaly öt gyerek született, az idén pedig egyetlenegy

Falvainkban elkerülhetetlen téma az elnéptelenedés, az elvándorlás. Nehéz kapaszkodót találni, derűlátásra okot adó eseményről beszámolni. A bánáti Tordán a napokban mégis örülnek: megszületett az idén az első baba a jobb időket is megélt településen. Fátyol Dorina október 18-án született. Fanninak immár van kishúga, viszont azt is tudni lehet, hogy az év végéig nem születik másik baba a faluban.

Fanninak immár van kishúga (Fotó: Kecskés István)

Fanninak immár van kishúga (Fotó: Kecskés István)

Az elvándorlás és az elöregedés megtette a magáét, de Fátyol Erdei Natália édesanya szerint hozzájárul a mezőgazdaság áldatlan helyzete is, mivel Tordán szinte mindenki a mezőgazdaságból él meg.

– Mi 24-en voltunk abban az időben, egy generáció. Sajnos az enyém egyedül maradt. Nem tudom. Kérdőjellé válik az iskola, az óvoda, talán az egészségügy is – mondja Natália. 

Az édesapa, Fátyol Attila 2015-ben költözött Felsőhegyről Tordára. Párjával és családjával mezőgazdasággal és jószágtenyésztéssel foglalkoznak. Kihasználták a Prosperitati Alapítvány  kínálta lehetőségeket, ami, mint mondják, nagy segítség volt számukra.

– Hogy jól döntöttünk-e, ezt nem tudjuk. Mi úgy döntöttünk, hogy maradunk. Volt, hogy fölmerült bennünk, kimegyünk külföldre, de végül maradtunk. A mezőgazdasági munkákat a feleségem és én is szeretjük végezni –  mondja Attila.

Tapolcsányi Emánuel plébános 2014-ben érkezett a faluba. Mint mondja, kezdetben még szép számban voltak keresztelők a faluban élő családokban.

– 2017 óta drasztikusan csökken a keresztelések száma az elhalálozások számához viszonyítva. Javarészt azok keresztelik meg gyereküket, akik innen elszármaztak,  vidéken vagy esetleg külföldön élnek. Az idén egy gyermeket fogunk keresztelni, most, novemberben. Ennek az egynek is tudunk örülni, mert aki, ahogy szoktuk mondani, a kicsit nem becsüli, a sokat nem érdemli – mondja a plébános. 

A tordai iskolának – elsőtől nyolcadik osztályig – száz tanulója van. A tanítás magyar nyelven folyik, kivéve egy alsós, összevont szerb tagozatot. Négy diák a szomszédos Törzsudvarnokról jár Tordára, mivel ott megszűnt a magyar tannyelvű oktatás. Annak is örülnek, hogy az elmúlt hét év alatt sikerül megtartaniuk egy párhuzamos osztályt – mondja Kovács Zsuzsanna, a helybeli Ady Endre Általános Iskola tagozatvezetője.

– Az idei iskolaévben 11 elsős kisdiákunk iratkozott be az iskolánkba. Természetesen ennek nagyon örülünk, mert ha szétnézünk Vajdaság többi településén, elmondhatjuk, hogy ez még mindig nagyon jó szám. Ugyanakkor már hét éve sikerült megtartanunk azt a párhuzamos osztályt. Most hetedikbe járnak ezek a gyerekek. A két osztály nagy előnyt jelent mind a pedagógusok számára az órák száma miatt, mind a diákok számára, mert természetesen sokkal könnyebb velük dolgozni, és többet lehet dolgozni. Terveink szerint ezt már sikerül megtartanunk, és egy év múlva, mint párhuzamos osztályt, elbúcsúztatni. Nem tudok pontos adatokkal szolgálni, de talán az 1973/74-es generációból volt a  párhuzamos osztályunk. Sajnos a jövőben sem látjuk ennek lehetőségét, ugyanis jövőre mintegy öt-hat első osztályost várunk, akik most járnak iskola-előkészítő csoportba. Viszont ami ennél sokkal lesújtóbb adat, hogy az idén a faluban eddig egy kislány született. Tehát hét év múlva csak egy diákunk lesz, vagy talán változni fog a helyzet? –  teszi fel a kérdést Kovács Zsuzsanna.

Az 1900-as évek elején Tordának ötezer lakosa volt. Köztük több mint hétszáz iskolás. A kivándorlás a múlt század hatvanas-hetvenes éveiben, majd a '90-es években, újabban pedig a visszahonosítási lehetőség óta intenzív. Ez rontja a demográfiai helyzetet a településen. Dobai Jánostól, a tordai helyi közösség elnöke szerint a faluban az elvándorlás mellett az elöregedés is gondot jelent.

– Tavaly öt gyerek született, az idén pedig egyetlenegy, és nem is várható az év végéig, hogy szülessen még gyerek. Ugyanakkor az elvándorlás mellett probléma a faluban az elöregedés is, hisz az idén eddig 24, elsősorban idős polgár távozott az élők sorából. Ez még jobban súlyosbítja a helyzetet. Ez ellen sajnos nem sokat tudunk tenni, hiszen ez általános folyamat, ami nem csak Tordára jellemző. Megpróbálunk mindent megtenni annak érdekében, hogy a fiatalok ittmaradjanak. Munkalehetőség sajnos nincs a faluban, nem nyílnak kisüzemek, hogy gyárakról ne is beszéljünk. Esetleg marad Nagyecskerek, Nagykikinda, de kevesen szánják rá magukat az utazásra. Ugyanakkor a bérek is alacsonyak – hallottuk Dobai Jánostól, aki  reméli, hogy mégis lesznek olyanok, akik a hazatérés mellett döntenek.

Hivatalos adatok szerint 2011-ben Tordának 1410 lakosa volt. Jelenleg talán ezren élnek a faluban. De ez a szám napról napra változik – sajnos negatív tendenciával.