2024. március 29., péntek
IRÁN

Amerika pusztulását kívánták az ünneplők

„Halál Amerikára!” jelszavakat kiabálva vonultak föl tegnap irániak az ország fővárosában és több mint ezer vidéki városban. Teheránban az Egyesült Államok korábbi nagykövetségének épülete előtt nagyobb tömeg gyűlt össze, hogy kifejezze az USA iránti ellenszenvét.

A megmozdulásokat szándékosan szervezték november 4-ére. Negyven évvel ezelőtt ugyanis éppen ezen a napon ostromolta meg fiatalok, főként egyetemisták egy népes csoportja Teheránban az USA nagykövetségét. Az épületet elfoglalók a helyszínen túszul ejtettek 63 amerikait, további hármat pedig az iráni külügyminisztériumban fogtak el. Akciójukat azzal indokolták, hogy Washington nem adta ki Iránnak az ország elmenekült korábbi vezetőjét, Mohammed Reza Pahlavi sahot.

A teheráni tüntetésen „természetesen” az izraeli lobogót is ünnepélyesen elégették (Fotó: AP via Beta)

A teheráni tüntetésen „természetesen” az izraeli lobogót is ünnepélyesen elégették (Fotó: AP via Beta)

Az Iránt súlyos gazdasági válságba taszító korrupt uralkodó a novemberi követségfoglalás évének (1979) elején szökött el hazájából (pénzzel, arannyal és egyéb értékekkel megpakolt repülőgépen) a népharag és a hatalmat megkaparintó Ruhollah Khomeini ajatollah emberei elől. Az Amerika-barát Pahlavit addigi szövetségese fogadta be.

A Khomeini vezette új, s az iszlám tanításait iránymutatónak tartó hatalom Iránban szerette volna felelősségre vonni, ám a Fehér Ház nem volt hajlandó hazaküldeni korábbi hű szövetségesét. Erre válaszoltak az elégedetlenkedők a teheráni amerikai nagykövetség megszállásával, ami rendkívüli módon kiélezte a két ország viszonyát.

Bár az irániak a 66 túsz közül 14-et viszonylag gyorsan elengedtek, a többieket csaknem 444 napig tartották fogva, és – hosszas diplomáciai tárgyalások után – csak 1981 januárjában engedélyezték hazatérésüket.

Az államközi kapcsolatok azóta sem normalizálódtak. Washington és Teherán ádáz ellenségként tekint egymásra. Igaz, a Barack Obama vezette kormányzat idején némi enyhülés következett be a kétoldalú kapcsolatokban. Részben ennek köszönhető, hogy Irán 2015-ben – az ellene korábban bevezetett nemzetközi büntetőintézkedések feloldásáért cserébe – aláírta a sokak által veszélyesnek tartott nukleáris programját korlátozó többhatalmi egyezményt.

Az alkut azonban tavaly tavasszal Donald Trump önhatalmúlag felrúgta. Az amerikai elnök azóta ismét komoly szankciókkal sújtotta Iránt, hogy új, Washington érdekeinek inkább megfelelő szerződés megkötésére kényszerítse. Ez eddig nem sikerült neki.

Ali Khamenei nagyajatollah, Irán legfontosabb vallási és politikai vezetője azonban megtiltotta hazája magas rangú állami tisztségviselőinek, hogy Washington embereivel tárgyaljanak, amíg az USA vissza nem tér a 2015-ös atomszerződéshez és meg nem szünteti a büntetőintézkedéseket.

Az amerikai nagykövetség elfoglalásának 40. évfordulója előtti napon mondott beszédében élesen kikelt az USA ellen. Megismételte álláspontját, amely szerint nem tárgyalnak az ellenséggel, mert úgy nem lehet megoldani a problémákat. Közölte: hazája nem enged az amerikai nyomásnak. Washington politikáját ugyanakkor rosszindulatúnak nevezte, amely – mint mondta – agresszív, és évtizedek óta „ugyanazt a nemzetközi diktatúrát gyakorolja”.