A pirosi magyarság is megemlékezett az 1944/45-ös vérengzések ártatlan áldozatairól. Vasárnap délután a református temetőben Botos Elemér helyi lelkipásztor hirdetett ígét, aki egyebek között elmondta, Isten kegyelméből most már olyan időket élünk, hogy fájdalmunknak helyet adva hangosan kimondhatjuk, hogy 1944/45-ben ártatlan embereket hurcoltak el és gyilkoltak meg.
Fotó:Kocsi Zoltán
– A pirosi magyarság fájdalma azonban még 75 év elmúltával sem enyhült teljesen, mert habár Újvidéken vagy például Csúrogon tudni lehet, hol gyilkoltak és hol hantolták el a holttesteket, a pirosiak semmit sem tudnak arról, hol nyugszanak elhurcolt és kivégzett hozzátartozóik. Mélyebb megnyugvást jelentene, ha a pirosi közösség számára is ismertté válna, hol porlanak szeretteik csontjai – mondta a lelkipásztor.
Az 1944/45 mártírjainak emelt emlékműnél az MNT nevében Sárközi István helyezte el a kegyelet virágait, valamint koszorúzott Kiss Gyula, a VMSZ újvidéki városi szervezetének alelnöke, Bancsi Ferenc, a VMSZ pirosi helyi szervezetének elnöke, Gyülvészi Géza, a helyi Fehér Ferenc Magyar Művelődési Egyesület elnöke. A pirosi református egyházközség nevében Rápóti Attila gondnok virágot helyezett el, Botos Elemér lekipásztor pedig főhajtással adózott az áldozatok emléke előtt.
