Sokadik alkalommal jöttek össze a temeriniek vasárnap a járeki láger emlékhelyén, hogy leróják kegyeletüket a táborban elhunyt német és magyar elhunytak emléke előtt, és elhelyezzék a megemlékezés virágait. Megemlékező beszédében Gusztony András, a VMDP temerini körzeti szervezetének elnöke elmondta, hogy a kialakított emlékhelyhez közeli térségben a haláltábor mintegy hat és fél ezer áldozata van eltemetve. Feladatunk, hogy emléküket megőrizzük, és átadjuk az utókornak. Nemcsak a magyar áldozatokét, hanem a németekét is. Kiemelte, hogy a magyar áldozatok emlékjele a német emlékmű mellett egy fából ácsolt emlékkereszt.
Gusztony András elhelyezi az önkormányzat koszorúját a járeki láger magyar áldozatainak emlékkeresztjénél (Góbor Béla felvétele)
Hosszú utat kellett bejárni addig, amíg a közeli gödörbe, ahol a lágerben elhunytakat eltemették, a németek engedélyt kaptak arra, hogy egy keresztet felállíthassanak, majd nem messze tőle a VMDP a magyar áldozatok emlékére is egy fakeresztet állított fel. Csak később kapták meg a németek az engedélyt, hogy a kijelölt emlékhelyen, egy halmon felállíthassák a saját, fából ácsolt keresztjüket, amely mellé került az ugyancsak fából készült magyar kereszt is.
Sajnos a később elkészült emléktáblákra nem került fel, hogy a járeki lágerban magyarok is meghaltak. Igaz, van magyar felirat az egyik emléktáblán, de az csak a Duna menti svábokra emlékeztet. Így a magyarság arra kényszerült, hogy a német emlékmű mellett egy kisebb fakeresztet is felállítson saját áldozatainak. Történtek lépések abba az irányba, hogy magyar emlékhely is létesüljön, de eddig nem sok eredménnyel. Nyilván ki kell használni a magyar–szerb kapcsolatok kedvező széljárását is ahhoz, hogy méltó emlékhely létesüljön a magyar áldozatok számára is – mondta Gusztony András.
Az emlékbeszéd elhangzása után a német és a magyar emlékkeresztnél elhelyezték az önkormányzat koszorúit, majd a fakeresztnél a VMDP, a VMSZ és az I. Helyi Közösség koszorúit.
