Újvidéken a Futaki úti temető katonatemetői részében emlékeztek meg ma a hetvenöt évvel ezelőtti tragikus délvidéki eseményre. Az ártatlan áldozatokért Józsa Gáspár atya és Halász Dániel református lelkipásztor mondott imát. A megemlékezésen Vicsek Annamária, a Vajdasági Magyar Szövetség újvidéki városi szervezetének elnöke, Szmiesko Zoltán, a Magyar Egység Párt elnöke és Matuska Márton, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt vezetőségi tagja mondott beszédet.
Fotó: Dávid Csilla
– Nem könnyű egy tragikus esemény kapcsán egy ünnepnapon beszélni arról, hogy mit jelent számunkra ez a tragédia, illetve mit jelent ez az ünnep. Ünnep, mert együtt vagyunk, megemlékezünk, erőt érzünk egymásban és erőt érzünk a közösségben ahhoz, hogy továbbra is együtt fennmaradjunk. A tragédia viszont egyértelmű, hiszen tudjuk mi történt annak idején, és erről nehéz beszélni – kezdte beszédét Vicsek Annamária.
A VMSZ újvidéki városi szervezetének elnöke kiemelte, az elmúlt években a VMSZ egy olyan emlékmű felállításának az előkészítésén dolgozott, amely már csak pár lépésnyire áll a megvalósulástól. Ennélfogva a vajdasági, illetve az újvidéki magyar közösség a jövő évtől már egy méltó emlékműnél róhatja le kegyeletét.
– Sikerült kiharcolnunk, hogy az 1944-es és 1945-ös áldozatok emlékére elkészülő emlékmű, amely a Limán városrészen fog állni, városi költésvetésből valósuljon meg. Számunkra ez nagy jelentőséggel bír, reményeink szerint jövő ilyenkorra már már ott fogunk együtt ünnepelni – tette hozzá Vicsek Annamária.
Szmiesko Zoltán a Magyar Egység Párt elnöke beszédében kiemelte, hogy az 1944–45 folyamán Vajdaságban kivégzett ártatlan magyar embereknek a bűne csupán az volt, hogy magyarok voltak és szerették szülőföldjüket.
– Számunkra nagyon fontos, hogy ezt az eseményt ne feledjük el. Meg kell bocsátani, viszont nem szabad elfelejteni, hogy milyen óriási megpróbáltatásoknak voltunk kitéve. Nagyon jól tudjuk, hogy évtizedekig ezekről a témákról nem lehetett, nem is volt szabad beszélni. Úgy gondolom fontos, hogy most, amikor már ilyen gátak, ilyen akadályok nem állnak utunkban, kellőképpen emlékezzünk meg azokról a magyarokról, őseinkről, nagyapáinkról, dédnagyapáinkról, akik az életüket csak azért veszítették el, mert magyarok voltak – mondta Szmiesko Zoltán.
Matuska Márton a megemlékezésen (Fotó: Dávid Csilla)
Matuska Márton, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt vezetőségi tagja kitért a magyarok és szerbek közötti viszonyra is.
– A negyvenes években Újvidéken két szörnyű esemény zajlott le alig két év leforgása alatt. Először 1942 januárjában mi magyarok olyat követtünk el, ami nem vált dicsőségünkre. A magyar hadsereg, a magyar fegyveres erők tagjai ártatlan embereket irtottak ki, elsősorban szerbeket és zsidókat. Alig múlott el két és fél év, ugyanez megismétlődött, ezúttal mi magyarok voltunk az áldozatok. Meg kell jegyezni azonban, hogy a kettő között azért óriási különbség volt. Az 1942-es razzia áldozataira 1944-től, tehát amikor a mi irtásunk elkezdődött, már hivatalosan meg lehet emlékezni, mi magyarok pedig bevallottuk ezt a bűnünket. Már a háború idején a magyar országgyűlés kártérítést szavazott meg az elveszett ártatlan áldozatok hozzátartozóinak. Ezzel szemben a második razzia áldozataira 1990-ig nem volt szabad emlékezni, sőt megemlíteni sem, hogy akkor itt mi történt – mondta Matuska Márton.
Nyomatékosította, ma 2019-ben elmondhatjuk, hogy szabadon, nyilvánosan szerbek részvétével emlékezhetünk meg. Hozzátette, hogy mindemellett azt hallani Belgrádból és Budapestről is, hogy a szerb és magyar viszony soha nem volt olyan jó a történelem során, mint amilyen most.
A megemlékezésen részt vett még többek között Szekér Klára, a Belgrádi Magyar Nagykövetség képviselője, Erdődi Edvina, a Magyar Nemzeti Tanács képviselője és Gusztony András, a VMDP alelnöke.
