2024. március 29., péntek
SZÍRIAI TÖRÖK OFFENZÍVA

Járőrözik már az orosz–török vegyes sereg

Moszkva olajsvidlivel vádolja Washingtont

Megkezdődött az orosz–török közös járőrözés az északkelet-szíriai határövezetben – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium. Az öt orosz és négy török páncélozott gépkocsiból álló oszlop helyi idő szerint délben indult el Derbesziából. A 110 kilométeres útvonalon 40–60 kilométeres sebességgel haladnak a járművek.

Az október 22-ei orosz–török memorandum értelmében a török zónától keletre és nyugatra fekvő határszakasz ellenőrzését orosz katonai rendészek és szíriai határőrök vették át. Az oroszok emellett, a megállapodásnak megfelelően segédkeztek a kurdok és fegyverzetük 30 kilométeres visszavonásában, aminek határidő előtti befejezéséről kedden tett bejelentést Moszkva. Ezt követően megkezdődött a kijelölt orosz–török járőrözési útvonal aknamentesítése és légi felderítése.

Marija Zaharova külügyi szóvivő pénteki moszkvai sajtóértekezletén megismételte azt a korábban, a moszkvai katonai tárca által megfogalmazott vádat, miszerint az Egyesült Államok, az Iszlám Állam terrorszervezet elleni harc leple alatt kőolajat exportál illegálisan Szíriából.

„Saját szankcióikat megkerülve az amerikaiak havonta több mint 30 millió dollár értékben csempésznek ki Szíriából, és a belátható jövőben nem szándékozzák elhagyni ezt a környéket” – mondta.

A Pentagon korábban közölte, továbbra is ellenőrzése alatt szándékozza tartani az északkelet-szíriai olajmezőket. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ezzel kapcsolatban hangoztatta: ellentétes a nemzetközi joggal a szíriai amerikai katonai jelenlétnek a lelőhelyek ürügyén való fenntartása.

Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy az Egyesült Államok saját geopolitikai céljainak érvényesítése érdrkében van jelen Szíriában, amiből igyekszik gazdasági értelemben is hasznot húzni. Hangsúlyozta, hogy ezzel szemben az orosz jelenlét „a nemzetközi jog összes követelményének és normájának feltétlen tiszteletben tartásán” alapul.

Szíria északkeleti részén október 9-én éleződött ki a válság, amikor Törökország a Béke Forrása kódnéven offenzívát indított a kurd önvédelmi milíciák ellen. Az október 17-ei amerikai–török megállapodás alapján Ankara felfüggesztette a hadműveletet, hogy a kurdok kivonhassák erőiket az általa ellenőrzött 30 kilométeres határ menti övezetből.

 Aszad: Ha a törökök nem vonulnak ki, háború lesz

Idlib tartományból Törökországba kell távozniuk az al-Kaida és Ahrar as-Sám szélsőséges csoportok fegyvereseinek – közölte Bassár el-Aszad szíriai elnök, azt állítva, hogy

az Ahrar as-Sám kapcsolatban áll Ankarával, amely harcolni küldte őket Szíriába. Hangsúlyozta, ha a fegyveresek nem hajlandók megadni magukat, akkor szükségszerűen hadműveletet indítanak ellenük.

Aszad ugyanakkor hasznosnak nevezte a biztonsági övezetet kialakító török–orosz megállapodást, amelynek értelmében a kurd milíciát a szíriai kormányhadsereggel egyeztetve visszavonták a török–szíriai határövezetből. Az egyezség abból a szempontból pozitív, hogy nem követeli a török erők azonnali távozását. Tompítja a kialakult káros helyzet élét, de egyben egyengeti az utat a térség felszabadítása előtt. Nem oldja meg azonban a török „megszállás” okozta visszás helyzetet. Éppen ezért, ha politikai úton nem sikerül a török erőket távozásra bírni, akkor háború lesz.

Aszad anélkül, hogy bővebb magyarázatba bonyolódott volna, kitartott amellett, hogy az egyezség ideiglenes jellegű. Szólt Annegret Kramp-Karrenbauer német védelmi miniszter tervéről is, amelynek értelmében nemzetközi erők szavatolnák a biztonságot a határ menti térségben. Aszad szerint ez sértené Szíria szuverenitását azért, mert a terület kikerülne a szíriai állam ellenőrzése alól, megerősítené annak elszakadását.