Jogsértően járt el Csehország, Lengyelország és Magyarország azzal, hogy elutasították a végrehajtását a menedékkérők Európai Unión belüli elosztását szolgáló ideiglenes mechanizmusnak – foglalt állást csütörtökön az Európai Bíróság főtanácsnoka.
Indítványában Eleanor Sharpston megállapította, hogy az érintett országok nem teljesítették az európai uniós jog szerinti kötelezettségeiket.
Elutasította az alperesek azon érveit, amelyek szerint ezen határozatok teljesítése megakadályozta volna a közrend és a belső biztonság megőrzésével kapcsolatos állami feladatok ellátását. Kiemelte, a tagállamoknak jogukban állt megtagadni azoknak a kérelmezőknek az áthelyezését, akikről alapos okkal volt feltételezhető, hogy veszélyt jelentenének a nemzetbiztonságra vagy a közrendre nézve, így teljes mértékben biztosítható lett volna az állampolgárok biztonsága és jóléte.
Emellett úgy vélekedett, hogy a három országot a „kérelmek hatalmas számának feldolgozásában rejlő kockázatok nem mentesítették a jogi kötelezettségeik alól”.
„A kötelezettségek amiatti mellőzése, hogy azok egy adott helyzetben kellemetlenek vagy népszerűtlenek, veszélyes első lépés a jogállamiság vezérelte, rendezett és strukturált társadalom lebontásának irányába. A rossz példa pedig különösen ártalmas akkor, ha azzal egy tagállam jár elől” – hangsúlyozta a főtanácsnok.
„A szolidaritás elve olykor szükségszerűen a terhek megosztásának elfogadását vonja maga után” – fogalmazott.
Ítélethirdetés a következő hónapokban várható.
A főtanácsnok feladata, hogy pártatlanul, függetlenül eljárva javaslatot terjesszen a bíróság elé a rábízott ügy jogi megoldására. A vélemény nem köti a bírákat, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy az ítéletek többnyire megegyeznek az előzetes állásfoglalással.
Az Európai Bizottság 2017 végén jelentette be, hogy – mivel nem történt előrelépés – harmadik szakaszba lépteti a korábban megindított jogsértési eljárást a 120 ezer menedékkérő elosztását célzó mechanizmus ügyében, amelyet a tagállamok belügyminiszterei minősített többséggel, többek között Magyarország ellenszavazata ellenére fogadtak el 2015 szeptemberében. A brüsszeli testület leszögezte: annak ellenére, hogy az Európai Bíróság 2017 szeptemberében megerősítette a kvótarendszerről szóló tanácsi döntés érvényességét, a három ország továbbra sem teljesíti jogi kötelességeit.
VÖLNER: ÁLLANDÓ KVÓTÁT AKARNAK
Magyar részről Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára reagált a bejelentésre.
„A távozóban lévő Európai Bizottság még mindig ragaszkodik a migránsok Magyarországra történő betelepítéséhez, a magyar kormány álláspontja változatlan az ügyben: sem az egyszeri, sem az állandó kötelező kvótából nem kér Magyarország” – mondta.
Völner emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság azért perelte be Magyarországot, mert nem hajtotta végre a 2015-ben csellel átvert egyszeri kötelező kvótát, amely az országot 1294 migráns betelepítésére kötelezné. Hangsúlyozta: kezdettől fogva az a kormány meggyőződése, hogy „ez az egyszeri kvóta csak a kezdet, de Brüsszel valódi célja, hogy az állandó, felső korlát nélküli, automatikus kötelező kvótát vezessen be, amelynek a jelei ma is egyértelműek”. A távozó Európai Bizottság, az Európai Parlament bevándorláspárti erői például most a máltai kvótamegállapodás kiterjesztésével akarják rávenni a tagállamokat a migránsok betelepítésére és kényszerpályára akarják állítani a hamarosan hivatalba lépő új Európai Bizottságot is – mondta kiemelve: „a magyar emberek számos alkalommal egyértelművé tették, hogy nem akarják, hogy Magyarország bevándorlóország legyen, és senki nem döntheti el helyettünk, hogy kivel éljünk együtt”.
VARSÓ AZ ALAPSZERZŐDÉSRE HAGYATKOZOTT
A menekültkvóták elutasítása az uniós alapszerződésre támaszkodott, Lengyelország az ellenőrizetlen migrációtól védte magát így – reagált Piotr Müller lengyel kormányszóvivő csütörtökön az uniós főtanácsnok állásfoglalására, miszerint Budapest, Prága és Varsó jogsértően járt el az ügyben.
A lengyel kormány úgy ítéli meg, hogy a menekültátirányítás elutasítása visszavezethető az uniós alapszerződésre, mely az Európai Unió tagállamai számára fenntartja a belső biztonság megőrzésének hatáskörét – mondta el a kormányszóvivő a PAP hírügynökségnek.
Müller rámutatott: a menekültelosztási kvótát a tagállamok többsége nem teljesítette. Ez szerinte bizonyítja, hogy a mechanizmus hibás. Annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság csak a kvótát jelképesen sem teljesítő három közép-európai ország iránt indította el kötelezettségszegési eljárást, Müller kétségesnek nevezte, hogy a brüsszeli testület egyenlő bánásmódban részesíti az EU tagállamait.
A szóvivő aláhúzta: „Varsó, elutasítva a kvóta teljesítését, az ellenőrizetlen migrációtól védte az országot. Lengyelország és a visegrádi csoport határozott kiállásának köszönhetően az EU megváltoztatta a migrációs politikával és a kötelező menekültátirányítással kapcsolatos elképzeléseit” – jelentette ki.
„Nem jár majd gyakorlati következményekkel, ha az Európai Bíróság döntése is megerősíti a főtanácsnok véleményét, mert a menekültátirányítási döntések már megvalósíthatatlanok, hatályuk 2017 szeptemberében lejárt” – szögezte le Piotr Müller.
