A kukorica hozama eltérő, vannak kimagaslóan jó eredmények, de gyengébbek is. Átlagban 90 mázsa termett hektáronként (Fotó: Gergely Árpád)
Az őszi betakarítás a végéhez közeledik az adai határban, ahol a munkálatok java részét a földművesek már elvégezték. Kevés kukorica és a másodvetésű napraforgó egy része vár még betakarításra. Csúzdi István földműves elmondta, hogy az elmúlt napokban lehullott csapadék harmatesőnek számít, legalább 20-25 milliméternyi esőre volna szükség, hogy a talaj megfelelően átnedvesedjen és a gazdák elvégezhessék az őszi szántást.
– A kukorica betakarításának kezdetén 18-19, sőt 20 százalékos volt a termény nedvességtartalma. Ez jócskán késleltette a betakarítást, amit a termelők szándékosan leállítottak, mivel az időjárás nagyon kedvezett annak, hogy a kukorica nedvességtartalma minél alacsonyabb legyen. Később a nedvességtartalom már 15-16 százalékra csökkent, illetve 14-14,5 százalékos nedvességgel is sikerült betakarítani a kukoricát, ezért a levonás lényegesen kevesebb vagy nincs is. A kukorica hozama eltérő, vannak kimagaslóan jó, de vannak gyengébb eredmények is. Átlagban 90 mázsa termett hektáronként – magyarázta Csúzdi István.
Csúzdi István az elmúlt napokban lehullott csapadékot harmatesőnek nevezte, ami nem sokat jelent a mezőgazdaságnak. Elmondása szerint legalább 20-25 milliméternyi csapadékra volna szükség, ami egy-másfél nap alatt hullik le, hogy a talaj megfelelően átnedvesedjen az őszi szántáshoz. A termelők nagy része arra vár, hogy megérkezzen a szükséges mennyiségű eső és elvégezhessék az őszi szántást (Fotó: Csincsik Zsolt)
– A napraforgónál a másodvetés még kint van a határban. A múlt évben volt próbálkozás a másodvetésű napraforgóval az árpa betakarítása után, akkor hektáronként 22-24 mázsa napraforgó termett kedvező időjárás mellett és teljes körű agrotechnika alkalmazásával. A megfelelő időben elvetett napraforgó viszont hektáronként 3,5 tonnát termett. A hozam hektáronként a másodvetésű napraforgó esetében 80-100 kiló, a normál időszakban vetett napraforgónál viszont eléri a 130-140 kilót is. Ha utánaszámolunk és az időjárás is ilyen kedvező, mint most, akkor érdemes másodvetésben napraforgót vetni, azzal, hogy biztosítani kell a teljes agrotechnikát. A határban megfigyelhető, hogy próbálkoznak másodvetésű kukoricával is. A napokban megtekintettem egy parcellát, amelyen 90 százalékban beérett a kukorica. Csőtörővel napokon belül szépen le lehet szedni, és szellősebb górékban jól lehet tárolni. Egyelőre a hozamokról nem mondhatok semmit, de jónak ígérkezik a másodvetésű kukorica. Az idén ősszel elmaradt a csapadék, ezért a búza vetéséhez a talajt csak a korábbi napraforgó- vagy gabonaparcellákon tudtuk előkészíteni tárcsázással. Kevés helyen szántottak, mert a felszántott területet utána körülményes bemunkálni. Nem is nagyon lehet felszántani, mert a talaj már annyira száraz, hogy az eke szinte nem akar belemenni a földbe. A csapadékhiány miatt a búza is csak sávokban és foltokban kelt ki, ami nem jó. Fontos volna, hogy a téli fagyok beállta előtt a bokrosodási csomó kialakuljon és a levélen keresztül annyi cukor keletkezzen, hogy megakadályozza a kifagyást. Amennyiben ez nem jön össze és száraz fagyok lesznek, akkor félő, hogy ritka lesz a búza. Ha megfelelő hótakaró alakul ki, akkor talán ez a probléma nem merül fel, mint a múlt évben, amikor sok búza a hó alatt kelt ki és elfogadható állapotban volt tavasszal. Ezt követően megjelentek a vírusos betegségek, ez miatt eltérő hozamok születtek. Félő, hogy az idén a búza nem erősödik meg, nem lesz megfelelő kondícióban a tél előtt, ezért jobban károsíthatják a betegségek és a kártevők. A repce kelése elfogadható, mivel a vetés után esett egy kevés csapadék. A jól előkészített talajban jól kikelt a repce, habár ott is látni egy-két helyen hiányos parcellákat. A szója hozamával elégedettek lehetünk, mivel hektáronként a hozam 27 és 32 mázsa között alakul, ami közepes termésnek számít – közölte Csúzdi István.
