2024. március 29., péntek
TOVÁBB NŐ A GUBANC

Halasztásra választás, és miegymás

Brexit-ügyben és egyáltalán a brit csúcspolitikában mára csak annyi biztos, hogy semmi sem biztos. Azt követően, hogy hétfőn az EU beleegyezett a három hónapos Brexit-halasztásba, kedden este a londoni alsóház – negyedszeri nekifutásra – megszavazta azt a kormányindítványt, amelynek értelmében december 12-én előrehozott parlamenti választást tartanak. A törvénytervezetet tegnap a felső kamara, a Lordok Háza is jóváhagyta, így kezdődhet, azaz már javában tart is a mélyütésekkel és figyelemelterelésekkel tarkított kampány.

A rendkívüli választás megszavazásához a törvény alapján kétharmados támogatásra (434 voksra) lett volna szükség az alsóházban ahhoz, hogy parlamenti határozattal ki lehessen írni az előrehozott választást. Ez elengedhetetlenné tette, hogy a Munkáspárt is megszavazza a javaslatot. A Labour kedden estig rendre elzárkózott Boris Johnson indítványának elfogadásától, azzal az érvvel, hogy a választás előtt ki kell zárni a Brexit rendezetlen megszűnését. Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője azonban az árnyékkormány ülése után bejelentette: mivel az EU beleegyezett a Brexit-halasztásba, megszűnt a rendezetlen kilépés veszélye, így teljesült a Munkáspárt által szabott feltétel.

Ezt követően a kormány törvénytervezet formájában terjesztette ismét a ház elé az indítványt, és ennek jóváhagyásához egyszerű többség is elég volt. A sors fintoraként azonban ezúttal megvolt a kétharmados többség is, sőt azt néggyel meg is haladta a támogató voksok száma.

A kormányzati indítványhoz a kedd esti alsóházi jóváhagyás előtt több ellenzéki módosító javaslat érkezett. Ezek között szerepelt a szavazási jogosultság korhatárának leszállítása 18 évről 16 évre, valamint az, hogy a választáson részt vehessenek az Egyesült Királyságban élő külföldi EU-állampolgárok is. A Downing Street közölte, ha ezeket a Ház megszavazza, akkor Johnson visszavonja az előrehozott választás kiírását célzó indítványt. Ezeket a módosító javaslatokat azonban az ülést vezető alsóházi alelnök végül nem vette fel a napirendi pontok közé, így ezekről nem is szavaztak.

A Downing Street már a szavazás előtt tényként közölte, hogy Johnson semmiféleképpen nem fogja a választások előtt újraindítani a Brexit halasztásának kezdeményezése után leállított ratifikációs folyamatot, az ellenzék álláspontja szerint azonban ebben az ígéretben nem lehet megbízni, és ezért kell minél előbb feloszlatni a parlamentet.

A halasztási döntés elfogadásáról Tusknak hétfőn este küldött levelében a brit kormányfő azt írta: attól tart, hogy a mostani brit parlament soha nem fogja ratifikálni az EU-val elért Brexit-megállapodást mindaddig, amíg módjában áll a kilépés további halasztása. Johnson emiatt kezdeményezte az előrehozott választások kiírását, egy olyan új parlament megválasztása reményében, amely képes lesz rendezni ezt a kérdést.

A brit választási törvény szerint a parlamentet a választás időpontja előtt 25 munkanappal kell feloszlatni. Ez azt jelenti, hogy a parlamentet várhatóan november 6-án oszlatják fel, és akkor kezdődik hivatalosan a választási kampány.

De – mint fentebb mondottuk – jelenleg csak az a biztos, hogy semmi sem biztos.