2024. április 20., szombat

A láthatatlan ember

Interjú Nico Hülkenberg Formula–1-es pilótával

A Renault Formula–1-es csapatának 32 éves versenyzője egy nem túl hízelgő rekordot tart: már több mint 170 nagydíjon rajthoz állt, és senki mással nem fordult még elő, hogy ennyi részvétellel a tarsolyában egyetlen alkalommal se ünnepelhessen a dobogón. Hülkenberget 2010-es debütálásakor sokra hivatott tehetségnek tartotta a szakma, ám a Williams, a Force India, a Sauber, és most a Renault színeiben folyamatosan csak a középmezőnyben küzdhetett, a győzelemre esélyes autóval rendelkező nagycsapatok viszont rendre keresztülnéztek rajta.

Az idő múlásával és a frissen berobbant aranygenerációnak köszönhetően pedig ez már egyre nehezebben fog változni, ráadásul a Renault csúcsra juttatására sem lesz lehetősége új csapattársa, Daniel Ricciardo oldalán, hiszen az év végén távoznia kell a csapattól. A jövőről, az F1 bajairól és a teniszről is beszélgettünk Hülkenberggel, amikor a Magyar Nagydíj hétvégéjén egy asztalhoz ültünk vele.

Több alkalommal is közel voltál már a dobogóhoz, de mindig közbejött valami. Legutóbb a Német Nagydíjon, ahol az első három között haladtál a kiesésedig. Gondolod, hogy ez volt az eddigi legjobb lehetőséged?

Mindig óvatos vagyok az ilyen kijelentésekkel, hiszen még rengeteg minden történhetett volna velem azon a versenyen, de mindenképpen egy erős eredmény felé haladtam. Elégedett voltam a vezetésemmel az első 40 körben, aztán viszont kifogott rajtam az utolsó kanyar, ami nagyon csúszóssá vált az esőben. Kicsit azt is mondanám, hogy rajtunk kívül álló okok miatt estem ki, hiszen láthattuk, hogy sokan mások is pórul jártak a pálya ugyanazon pontján.

Ricciardótól is megkérdeztük, hogy ennyi verseny után egy pilóta mennyire tud visszaemlékezni a saját karrierjére – neki kiváló a memóriája ilyen téren. Te fel tudod még idézni az eredményeidet?

Nekem bajom van ezzel. Vannak bizonyos versenyek, amiket fel tudok idézni, de gyakran elveszek az években. Minden versenyen rengeteg esemény történik körülöttünk, és hatalmas mennyiségű információt kell feldolgoznunk. Talán az idő múlásával majd visszajönnek az emlékek, de lehet, hogy egyszerűen csak egy nagyobb merevlemezre lenne szükség a fejemben.

Az első versenyzők között voltál, akik részt vettek az egész F1 számára nagy irányváltást hozó 2021-es szabályokról szóló tanácskozáson. Mit gondolsz, hallgatni fognak a pilóták véleményére?

A sport történetében sohasem fordult elő, hogy a versenyzők alkossák meg a szabályokat, de talán segít a FIA-nak és a döntéshozóknak, ha konzultálnak velünk erről. Én is úgy gondolom, hogy a hozzájárulásunk segítségével könnyebben tudnak majd olyan szabályokat megalkotni, amelyek látványos, szoros versenyeket tesznek lehetővé. A FIA kért meg minket, hogy vegyünk részt a gyűléseken, mert kíváncsiak voltak a mi nézőpontunkra is.

Szerinted melyik a legfontosabb összetevő, amin mindenképpen változtatni kellene ahhoz, hogy a versenyzők és a nézők számára is élvezhetőbb legyen az F1?

Nálam a legfőbb kérdést az aerodinamikai szabályok jelentik. Ezzel lehet elérni, hogy az autók közelebbről tudják követni egymást, és ne kelljen úgymond piszkos levegőben autózniuk a másik mögött.

Az elmúlt 10 évben rengeteg kritika érte a szabályrendszert, főként a túlérzékeny gumik és a spórolás miatt. Te melyik szezonban élvezted a legkevésbé a versenyzést?

Számomra a 2014-es év volt az, amikor átálltunk az újgenerációs, hibrid hajtású autókra. Az aerodinamikát is kiherélték, így nagyon alacsony tapadással kellett megbirkóznunk. Szinte minden csak a gumik kezelése körül forgott, azt az évet nem nagyon élveztem.

Akárhogy is számoljuk, már F1-es karriered második felében jársz. Van olyan terved, hogy később más sorozatokat is kipróbálj, vagy esetleg visszatérj a Le Mans-i 24 órásra, amit 2015-ben meg is nyertél?

Ezt a kérdést egyelőre nyitva hagyom önmagam számára, hiszen egyelőre nem tudom, hogy még hány évig, mennyi idős koromig maradok az F1-ben. Az évek múlásával a gondolkodásunk is változhat, talán 3-4 év múlva már mások lesznek a céljaim, most azonban még teljes mértékben a Formula–1-re koncentrálok. Szerintem van még bennem pár jó év, amit szeretnék kiélvezni. Most nem tudom elképzelni, hogy ezt követően más sorozatban folytatnám, legfeljebb csak szórakozásból. Hallottam egy pletykát, miszerint a Formula–E-re válthatok, de ez teljesen alaptalan. A benzint szeretem.

Melyik a kedvenc sportod az autóversenyzés mellett?

Nagy teniszőrült vagyok. Nagy rajongója voltam Andy Murray-nek, kár, hogy beleszólt a karrierjébe ez a csípősérülés. Szeretem Stan Wawrinkát, és persze csodálom Roger Federert is, amiért ilyen hosszú ideig képes ezen a magas szinten teljesíteni. Én magam is szívesen játszok. Néha eljárok tornákra, ismerek pár versenyzőt, nagyon tetszik az a közeg – talán azért, mert teljesen eltér a Formula–1-étől.

És mit gondolsz honfitársadról, Alexander Zverevről? Mintha egy kicsit hasonlítana a karrierje a tiédhez abban, hogy ő is mindig a nagy eredmények kapujában, a Grand Slam-tornákon gyengélkedik.

Igen, de ne feledjük, hogy ő még mindig egy nagyon fiatal, 21 éves játékos, és még a karrierje elején jár. Már öt éve részese a tournak, ezért érezhetik az emberek tévesen azt, hogy kezd eljárni felette az idő. Vele is jó barátságban állunk, szintén Monacóban él, akárcsak én.