2024. április 25., csütörtök

Kiváló kapcsolatok a múltban, jelenben és a jövőben

Alkalmi interjú Bacsa Péterrel, a Magyar Birkózó Szövetség ügyvezető alelnökével

Bacsa Feri bácsit jól ismerjük tájainkon, Magyarország egyik legjobb birkózó szakedzője ugyanis évtizedek óta nagy szeretettel jár ide, s tudását önzetlenül osztja meg az itteni kollégákkal. Fia, Bacsa Péter kiváló birkózó volt, hiszen négyszeres magyar bajnok, aki megjárta az atlantai olimpiát, felnőtt Eb-n az éremért küzdött, junior Eb-n pedig bronzérmet szerzett. Őt azonban a birkózó társadalom jobban ismeri úgy, mint a világ egyik legjobb bíróját (pekingi és londoni olimpia), aki immár négy éve a Magyar Birkózó Szövetség alelnöki posztját is betölti, s amolyan szürke eminenciásként tulajdonképpen vezeti ezt a hagyományosan trófeás sportágat Magyarországon.

Jelenlétével ő is megtisztelte a Vajdasági Birkózó Akadémia alapkőletételét Magyarkanizsán, s már csak azért is mikorfonvégre kaptuk, mert jövőre ő lesz a tokiói olimpia birkózóversenyének a technikai igazgatója.

Kezdjük azonban a mi akadémiánkkal: az itteni klubok a legelső bizonytalanság után immár pozitívan, várakozással tekintenek az intézmény megépítésére. A magyar szövetség, a kormány miként tekint az akadémiánkra?

A magyar és a szerb birkózás hagyományosan jó kapcsolatokat ápol. Ez így volt a múltban, így van most, s így lesz a jövőben is. Mindennek Nenad Lalović, az UWW elnöke, továbbá Željko Trajković és Németh Szilárd elnök urak kiváló kapcsolata lehet a letéteményese, akik minden évben találkoznak, és egyeztetnek a rövid és hosszú távú kapcsolatokról. Rengeteg közös edzőtáborunk van, s ez példa lehet nemcsak Európában, de a világban is. Ha két ilyen nemzet összetart, ennek eredményei vannak. Nem kell messze menni, mert a közös munka gyümölcseként idén a kötöttfogás 77 kg-jában Lőrincz Tamás lett a világbajnok, 2017-ben Párizsban pedig a zentai Nemes Viktor. Nekünk csak annyi elvárásunk van, hogy ezzel az akadémiával ezt a kiváló kapcsolatot még jobban megerősítsük, megpecsételjük a múltbeli közös munkát, s biztos vagyok benne, hogy a jövőben még több közös felkészülést, edzőképzést tudunk létrehozni. Látjuk, hogy e sportágban a világ hol tart, s csak így tudunk lépést tartani.

Hamarosan a Kozma István Birkózóakadémia sportcsarnoka is elkészül, s ezzel nemcsak Csepel, nemcsak Budapest, de egész Magyarország gazdagodik. Mik a remények?

Felfokozott az érdeklődés a klubok és a szövetség részéről, hiszen ez egy újabb lépés az irányban, hogy a magyar birkózás még erősebb legyen. Az akadémiát meg szeretnénk tölteni főleg vidéki birkózókkal, olyanokkal, akik az adott klubokban már nem tudnak továbbfejlődni, mert ez egy olyan sportág, amelyben nap mint nap nagy szükség van a komoly edzőpartnerekre. Ezt az akadémiánkon meg tudnánk valósítani, hiszen több mint száz gyereket várunk oda.

Azt láthatjuk, hogy a Magyar Birkózó Szövetség vezető, illetve szakmai testületeiben mind több egykori kiváló versenyző kap szerepet, s ez napról napra csak fokozódik. Hogy látják, mennyire biztosított a szakkáderállomány?

Mint a világon bárhol, nálunk is a képzett edzők hiánya a legnagyobb gond. Ezen dolgozunk, s szerencsére sok olyan kiváló birkózó fejezte be a karrierjét a közelmúltban, akik fantáziát látnak az edzősködésben. Legutóbbi jó példa erre Bácsi Péter, aki nemcsak az edzősködést, de az egész szakma vezetését is felvállalta, s már az első félévben fantasztikus munkát végzett. Egy kivételes nemzedék fog az olimpia után elköszönni az aktív versenyzéstől. Őket is várjuk, amennyiben pedig a magyar birkózás eddigi szellemiségét továbbviszik, nem lesz gond az edzői vonalon sem.

Ha már a mostani nemzedéket említette, valóban remek eredményeket szállítottak éveken keresztül. De mi újság az utánpótlás terén?

Hál'istennek ezen a területen is minden idők legjobb évét zártuk, kiváló gárdánk van a junior és az U23-as korosztályban. Ők azok, akik méltó módon válthatják le ezt az aranygenerációt, bár nagyon nehéz ugyanolyan tűzben tartani a feljövő nemzedéket, mint az előzőt. A fiatalok a párizsi olimpiára már egy erős magot alkotnak majd.

Térjünk most a legfontosabbra, a tokiói olimpiára. Ön lesz a birkózótorna technikai igazgatója. Mit várhatunk ott?

Két hete jöttem vissza a japán fővárosban megtartott tesztversenyről. Az olimpián történő birkózás valamiképp visszakanyarodás lesz a hagyományokhoz, mert a budapesti, majd a Nur Sultan-i világbajnokság showműsorához képest ott tradicionálisabb jelleg lesz, hiszen Tokióban nem az UWW, hanem az olimpiák szigorú rendje alapján rendezik meg a küzdelmeket. A feltételeket látva azonban meg vagyok győződve arról, hogy ott is színvonalas birkózást láthatunk, s örülhetünk majd magyar, szerb, vagy szerbiai magyar érmeknek.

Nur Sultan-ban nagyon látszott az, hogy közeleg az újabb olimpia, mert akár a honosítás révén is olyan országok kerültek fel a birkózás térképére, melyekről nem is hallottunk még ebben a sportágban. Ez azt jelenti, hogy a birkózás újabb fénykorát éli?

Mindenképpen, hiszen közel negyven ország szerzett már a világbajnokságon olimpiai kvótát, és a hagyományos dominanciák megszűntek. Szerencsére Magyarország és Szerbia is ezen nemzetek közé tartozik. Mindez azt mutatja, hogy a birkózás minden eddiginél szélesebb körben terjedt el, egyre nehezebb érmet szerezni világversenyen, ezért minden jó helyezést, érmet meg kell becsülni. Személy szerint nagyon büszke vagyok arra, hogy a magyar és a szerb birkózás is az élvonalban tudott maradni.