2024. április 25., csütörtök

Fontos előrelépés történt az úzvölgyi ügy megoldásában

Bíróságon rendeződhet a probléma – A polgármester kitüntette a temetőfoglalókat

Kitüntetéseket adott át Constantin Toma, a Bákó (Bacău) megyei Dormánfalva (Dărmănești) polgármestere a hét végén azoknak, akik júniusban a magyarok élő láncát megkerülve elsőkként jutottak be az úzvölgyi (Valea Uzului) katonatemetőbe. Megjutalmazta azt az ortodox papot is, aki az erőszakos temetőfoglalás után felszentelte a román hősök parcelláját. A temetővitában fordulat következhet be.

A román hadsereg napja (október 25-e) alkalmából ugyanazok a nacionalista szervezetek tartottak megemlékezést az úzvölgyi katonatemetőben, amelyek június 6-án felvonultak a környéken, s erőszakkal behatoltak a magyarok által élő lánccal védett sírkertbe.

A hatszáz fős tömegben ezúttal sokan népviseletben, román zászlókat lobogtatva vagy fáklyával a kezükben vonultak be a temetőbe. A helyszínen elénekelték a román himnuszt, majd ortodox gyászszertartás következett. Ezt követően felolvasták annak a 149 román katonának a nevét, akik – a szervezők szerint – az úzvölgyi katonatemetőben nyugszanak.

A hadsereg napja alkalmából Constantin Toma, Dormánfalva polgármestere „Úzvölgye fiai” kitüntetést adott át azoknak, akik június 6-án elsőkként hatoltak be a temetőbe és felszentelték a román parcellát, benne a kelta keresztes emlékművel. Kitüntetést kapott az a 14 éves fiú is, aki elsőként jutott be a sírkertbe, és a II. világháborúban elesett magyar katonáknak emléket állító kőtömb tetejére felmászva lengette perceken át a román zászlót, valamint az az ortodox pap is, aki a felszentelési ceremóniát vezette.

Csendőrökkel dulakodó románok az úzvölgyi katonatemetőnél (Fotó: MTI)

Csendőrökkel dulakodó románok az úzvölgyi katonatemetőnél (Fotó: MTI)

Dormánfalva önkormányzata az idén áprilisban alakított ki önkényesen román parcellát a Hargita (Harghita) és Bákó megye határán fekvő katonatemetőben, amelyet korábban a székelyföldi Csíkszentmárton (Sânmartin) község gondozott, és a magyar közösség magyar temetőként tartott számon. Június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű felszentelésén, miután békésen imádkozó székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt. A betóduló tömeg magyar katonasírokat gyalázott meg.

A temető miatt kialakult vitában a közeljövőben jelentős fordulat következhet be. Valentin Ivancea, Bákó megye új prefektusa ugyanis megtámadta a közigazgatási bíróságon a dormánfalvi önkormányzat úzvölgyi katonatemetőre vonatkozó határozatait. A perek egyikében kifogásolja a temető átalakítására kiadott építési engedélyt, a másikban meg azokat a határozatokat, amelyekkel a település saját közvagyonába helyezte át a temetőt.
A prefektusi kereset a törvények értelmében azonnali hatállyal felfüggeszti a vitatott határozatok érvényességét. Ha a bíróság törvénytelennek és semmisnek minősíti a szóban forgó határozatokat, a jogaiban sértett fél kérheti a temető eredeti állapotának visszaállítását, azaz a törvénytelen építmények lebontását.

A román védelmi minisztériumhoz tartozó Hősök Emléke Országos Hivatal júniusban közölte: nem Úzvölgyében temették el azokat a román katonákat, akiknek a sírját korábban ott feltételezték. A közleményből az is kiderül, hogy a Hargita és Bákó megye határán, vitatott területen fekvő temetőben 11 román katona nyugszik. A magyar Hadtörténeti Intézet és Múzeum júliusban pedig olyan dokumentumokat mutatott be, amelyek tanúsítják: a románnak tekintett katonák sem mind románok.