2024. március 29., péntek
KALANDTÚRA

Az ezerarcú Krabi

A Mosoly Országa, Thaiföld – hála az internet és a fapados repülőjegyek térhódításának – mára már számtalan európai számára elérhetővé vált. Bangkok, Pattaya és Phuket látogatók milliót vonzza, akik vagy a formabontó élmények miatt utaznak a thai fővárosba, vagy egy nyugodt nyaralásra vágynak a világ legszebb partjain egy pálmafa alatt, kókuszlét szürcsölve. Azoknak, akik még egy kicsit eltérnének a megszokott útitervtől, de még mindig turistákra berendezkedett, nyugatiasabb, jól felszerelt részére utaznának Thaiföldnek, jó szívvel ajánljuk Krabit.

Krabi Thaiföld egyik déli tartománya, ahol az azonos nevű városkában számtalan hotel és hostel várja az odalátogatókat. A közbiztonság remek, a közvilágítás részlegesen megoldott, a nagyobb utcákon járdák is vannak, ami Ázsiában sokszor kuriózumnak számít. Ha este elfogy az ivóvizünk, a legközelebbi kisboltig bármilyen későn elsétálhatunk egyedül is. Az ott élőket még nem rontotta el a turizmus, és ezáltal számtalan kedves, segítőkész thai emberrel ismerkedhetünk meg. A kultúrába is jobban beleláthatunk, mint a fővárosban, annak ellenére, hogy Bangkokban jóval több építészeti és vallási csoda található, mint itt.

Krabi városa nem egy metropolisz, látványosságai mindössze egy szerény vásárlóutcára, egy hófehér templomra és a hétvégi éjszakai piacra korlátozódik. Ennek ellenére kellemes hely a hosszú, folyó melletti korzója, különleges szobrai miatt. Ha autentikus ételekre vágyunk, nézzünk be a folyó mellett elhelyezkedő „street food” standokra, és üljünk be a többi thai közé vacsorázni. Ha nemcsak bátrak, hanem bevállalósak is vagyunk, mutassunk rá a szomszédunk tányérjára, és rendeljük ugyanazt, így biztosan igazán autentikus ízeket kóstolhatunk meg. Desszertnek pedig válasszunk egy mangó-, papaya- vagy avokádóitalt, ami hűsítő, egészséges és finom. Turisták tömegére itt nem kell számítani, ami pár nagyvárosban vagy tömegstrandon eltöltött nap után felüdülés a léleknek.

Szongtao, Tuktuk és motor

Krabi városa vízpartra épült, de tengervíz helyett egy barnásan hömpölygő folyó veszi körül, így azoknak a nyaralóknak ajánljuk, akik nem idegenkednek a strandig való utazástól.

És ha már Thaiföldre utaztunk, érdemes kipróbálni néhány ottani közlekedési módot. Az egyik ilyen a szongtao (songthaew), ami egy kisebb kamionra hasonlít, csak nem árut, hanem utasokat szállít. A neve két sort jelent, és ez a vezető mögötti két padsorra utal, ahol az utasok a szabad levegőn egymás mellett ülnek, a bátrabb thaiok pedig fél kézzel kapaszkodva lelógnak róla. Ez a többnyire nyitott platójú tömegközlekedési eszköz nem az ijedősöknek való. A thai nép igen dinamikusan vezet, de ha a helyiek nem potyognak le a tűéles kanyarok, bukkanók miatt, akkor nekünk, utazóknak is tartanunk kell magunkat – képletesen és szó szerint is. A szongtao többé-kevésbé  menetrend szerint közlekedik, és a helyi árakhoz igazodik, viszont ha helyi „taxival” indulnánk útnak, akkor beugorhatunk bármelyik tuktukos mögé, aki kismotoros-járművén csak minket furikáz. Mondanom sem kell, hogy az ár itt a sofőrünk jóindulatán és a mi alkukézségünkön áll. Olcsón bérelhetünk motorkerékpárt is, ami Thaiföldön, és úgy általában Ázsiában az egyik legnépszerűbb utazási mód. Több olyan kép kering a világhálón, amikor egy négy-öt tagú család utazik egy motorkerékpáron, és lehetőség szerint még néhány baromfi is lóg az asszony egyik kezében, miközben a másikkal a csecsemőjét öleli.

Ao Nang, Railay, Maya, Phi Phi, Csirke és Majom

A fenti nevek nem mesefigurákat takarnak, hanem a Krabitól szongataóval, longboattal (motoros, hosszú csónakkal) vagy komppal könnyen elérhető partok, szigetek nevei. Ezek a világ legszebbnek mondott tengerpartjai. Ao Nang strandja az egyetlen part, amely Krabiból elérhető szárazföldön, tehát a fenti tömegközlekedési eszközökből választhatunk. Ao Nang Thaiföld egyik kevésbé felfedezett gyöngyszeme. Partja kicsi, homokos, számtalan utcai kifőzdével és bolttal várja az odalátogatót. Itt már sokkal nagyobb az élet, mint Krabi városában, de még mindig nem kell több száz tagú orosz és kínai csoportokat kerülgetni, mint Pattayán, és sokkal csendesebb a Railay Beachhez képest is. A víz lassan mélyül, és az út mellett álló fák árnyékot adnak a rekkenő hőségben, ami valódi kincs itt.

A Railay partján majmokkal, varánuszokkal találkozhatunk, és ott található a termékenység istennőjének barlangja is. A Maya Bay-nél forgatták A part című filmet, a turizmus megélénkülése a térségben nagy részben ennek köszönhető. Néhány partszakasz ma már nem látogatható az élővilágban okozott károk miatt, de még így is sok földi paradicsom várja az utazót Krabi partjainál. A Phi Phi sziget (ejtsd: pipi), a Csirke- és a Majomsziget mind azúrkék, langyos tengervizével, pihe-puha homokjával csalogatja a látogatókat. Sok a turista, viszont az, hogy csak hajóval elérhetőek ezek a partok, valamennyire megfékezi a tömeget. Persze helyet találni a törülközőnknek így sem a legegyszerűbb szezonban.

Klong Thom és a Smaragd Medence

Thaiföld trópusi monszun éghajlata, a nagy páratartalom és forróság nem feltétlenül kedvezne a forró vizű, vulkanikus források népszerűségének, mégis sok látogató választja egy fél óra erejéig a különleges, ásványi anyagokban gazdag Klong Thomot. A 35–40 fokos víz kisebb-nagyobb jakuzziszerű mélyedéseket vájt a sziklába, ahol az utazók megpihenhetnek. A melegvizű forrás a dzsungel szívében és a Thung Teao nemzeti park egyik szélén található. A park másik oldalán a szintén természetes úton kialakult, kristálytiszta, hideg, édesvizű Smaragd Medencében (Emerald Pool) mártózhatunk meg.

A kaland részét képezi a több mint egy kilométer hosszú séta az érintetlen esőerdőben egy faborítású úton a forrásig, ahol időnként egy tavacska felett sétálunk, néhol hatalmas bambuszok, trópusi növények lógnak be az útra, máskor izgalmas rovarokat, madarakat láthatunk. A helyet gyönyörűen karbantartják a thai-ok, egyetlen veszélyforrás a csúszós sziklameder, de némi odafigyeléssel nyaktörés nélkül mászhatunk ki hűsölés után.

Tigrisbarlang templom

A templom neve körül több legenda kering. A legérdekesebbnek az a mese tűnik, hogy régebben egy tigris lakott a barlangok egyikében. Ma már csak szerzetesek és majmok találhatók itt, tigriseket csak szobrok formájában láthatunk. Ez a buddhista templom nem a kényelmes turistáknak való. 1260 lépcső vezet a hegytetőre, ahol egy hatalmas Buddha-szobor hirdeti a vallás nagyságát. A lépcsők, amelyeken feljutunk a csúcsra, sziklába vájt, sokszor csúszós, magas szirtek.

A nőknek szigorúan térd és váll alatti holmit kell viselni, amit ebben a hőségben a legegyszerűbb úgy megoldani, ha egy kendőt tekerünk a derekunkra, egyet meg a vállunk köré. Mondanom sem kell, hogy az extrém hőség és megerőltetés miatt cirka 5 perc alatt csuromvizesen tapadnak ránk a textilek, ami még külön balesetveszélyes ezen az amúgy se gyerekeknek való terepen. Hogy kellemesnek végképp ne lehessen az élményt leírni, szúnyogok hada követeli a nyugatiak vérét, mivel a thai nép vére kevésbé ízletes a sok csípős étel fogyasztása miatt. (Ez nem rasszizmus, az ottaniaktól tudom, hogy őket  ritkábban csípik meg a szúnyogok a sok elfogyasztott csili és annak kipárolgása miatt). A szívrohamhoz hasonlítható szívdobogás, a fejfájás, a patakokban folyó izzadság nem mondható kellemes, nyaralós élménynek, mégis folyamatosan áramlanak az emberek a lépcsőkön fel és le, kik vallási áhitatból, kik pedig „csakazértismegcsinálom” céllal. A látvány sem utolsó, de talán még többet jelent a többi vigyorgó ember elismerő pillantása a csúcson: feljutottunk.

Krabi térsége magába olvasztja mindazt, amire egy nyitott ázsiai utazó vágyhat. Csodálatos ételek, italok, puha, homokos tengerpartok, trópusi állatok, templomok, dzsungelek várják a nyugatiakat novembertől májusig, hogy eltölthessenek egy formabontó, lélekemelő utazást a „mosoly országában”.