Csütörtökön este a szabadkai Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központban az Európa és mi sorozat keretében Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója, a Kommentár főszerkesztője Vége a történelem végének címmel tartott előadást. A történész-politológus Francis Fukuyama amerikai filozófus, közgazdász harminc évvel ezelőtt megfogalmazott híres elméletén keresztül mutatta be a mai globalizmus múltját és jelenét tág történelmi és filozófiai perspektívában.
Francis Fukuyama a hidegháború végén 1989-ben megjelent A történelem vége című tanulmányában fogalmazta meg, az azóta sokat bírált elméletét, mely szerint a kommunista rendszerek bukásával kimerült minden alternatíva a liberális demokráciával szemben. Ezzel pedig a liberális demokrácia, mint végső kormányzati forma, diadala következett be. Az ember ideológiai fejlődése Fukuyama szerint befejeződött, ami bizonyos értelemben a történelem végét is jelenti. Békés Márton rámutatott arra, hogy Fukuyama elmélete nem egyedülálló, annak számos előzménye van a nyugat-európai gondolkodásban. Az első, aki egy globális világrend kialakulását vizionálta, az Immanuel Kant volt. A német idealista filozófus 1795-ös Az örök béke című rövidebb írásában az országok közötti szoros együttműködést szorgalmazta. Az államok közötti együttműködést az örök béke érdekében intézményeken, legfőképp pedig a minden országban érvényes köztársasági alkotmányon keresztül képzelte el. Emellett Kant elképzelése szerint többek között minden ország állampolgárait ugyanazok a jogok és kötelezettségek illetnék meg, szabadon utazhatnának az országok között, ennek következtében pedig létrejönne a világkereskedelem. Kanthoz hasonlóan Georg Wilhelm Friedrich Hegel is úgy vélekedett, hogy a modern polgári államban a racionális közigazgatás megteremtésével véget ér a történelem. Békés Márton rámutatott arra, hogy Fukuyama saját gondolkodását liberális hegeliánusként definiálta. Elmondta, hogy ha az 1989-ben bekövetkező események fényében érthető Fukuyama optimizmusa, de elmondta, hogy már abban a korban is számos fegyveres konfliktus zajlott a világban, mint a délszláv háborúk, vagy éppen a ruandai népirtás, ami jelezte, hogy a történelem nem ért véget. 2001. szeptember 11-étől, főleg pedig korunkban már a liberális demokrácia és a globalizáció visszaszorulását figyelhetjük meg. A kilencvenes években tapasztalt egypólusú világ megszűnt. Az amerikai vagy más elnevezéssel transzatlanti globális hegemóniát igyekszik megtörni az iszlám világ, Kína, Oroszország és Törökország is. Emellett Békés Márton szerint korunkban a globalizmussal ellentétben a nemzetek reneszánszát is megfigyelhetjük. Példának említette többek között a Brexit népszavazást, amelyen a britek többsége az Európai Unió helyett országuk szuverenitását választották, a V4 országok együttműködését, vagy éppen a székely, katalán és kurd kisebbségek nemzeti törekvéseit. Hozzátette, hogy Donald Trump hatalomra kerülésével az Amerikai Egyesült Államok is a korábbi világhatalmi vezető szerep helyett, a nemzeti érdekeinek érvényesítésére törekszik.
Az előadás végén Békés Márton a hallgatósággal folytatott kötetlen beszélgetést, mely során olyan aktuális témák kerültek elő, mint a mai nyugat-európai liberalizmus, a feminizmus és a genderelmélet vagy éppen a bevándorlás miatt bekövetkezett változások a nyugat-európai országokban.
