Hogyan lehet a fiatalokat rábírni arra, hogy kövessék a kisebbségi vagy helyi média tartalmait? Mi számít ma olvasottnak, nézettnek, melyek azok az információk, amelyek garantálják egy sajtótermék népszerűségét, ezáltal fennmaradását is? Milyen üzleti lépéseket kell megtenni annak érdekében, hogy egy médiaház sikeres legyen, népszerű projektumokat valósítson meg? Ezekkel és más kérdésekkel is foglalkozott A helyi szintű média üzletága: Írni és fennmaradni címmel megtartott kétnapos szeminárium Újvidéken a Magyar Szó tanácstermében, melynek második napján, Aleksandar Timofejev újságíró, a korábbi B92 TV hírszerkesztője, a belgrádi Studio B felelős szerkesztője, ma a Vajdasági Rádió és Televízió kommunikációért felelős szektorának vezetője tartott előadást.
Timofejev sikeres üzleti kezdeményezésekben látja a helyi média kitörési lehetőségeit (Fotó: Dávid Csilla)
A szemináriumot az Integracije SADA! nemkormányzati szervezet hozta létre az Egyesült Államok belgrádi nagykövetségének támogatásával a médiában foglalkoztatott szerkesztők, vezetők számára. A képzés célja a vezetők munkájának sikeresebbé, a munkakörükhöz tartozó feladatok ellátásának hatékonyabbá tétele volt.
Az interaktív beszélgetésen a médiaházak vezetői, képviselői ismertették saját tapasztalataikat, Timofejev felvázolta, milyen eseteket kellett felelős szerkesztőként megoldania a korábban más irányvonalat követő Studio B felelős szerkesztőjeként. Mint mondta, a siker egyik kulcsa a helyi médiaházakban mindig abban rejlik, hogy mást, s bizonyos értelemben többet kell nyújtania a nemzeti frekvenciával rendelkező házaknál, vagy az egész ország területén megvásárolható és olvasható lapoknál: saját imázsra van szükség, melyet legtöbbször hosszú éveken keresztül lehet csak felismerhetővé tenni, kiépíteni. A Studio B sikere például abban mutatkozott meg, fejtette ki, hogy nem a „nagyokkal” akarta felvenni a versenyt, ami eleve egy előre elveszített csata lett volna, hanem olyan tartalmakat kínált fel, amelyeket a belgrádiak másutt nem találhattak meg. Banális példa: ha a város egyik utcájában csőrepedés miatt kisebb árvíz keletkezett, arról a „nagyok” be sem számoltak, vagy elintézték egy rövidebb jelentésben a hírműsor végén. A helyi tévé feladata kideríteni mi történt, megkérdezni az érintett polgárokat, illetékes közművállalatokat. Az államfő párizsi útjáról a nagy tévécsatornákon is lehet tájékozódni, a belgrádi kis utcában történteknek viszont a helyi tv csatornán kell vezető hírnek lennie, mutatott rá előadásában.
A kisebb közönséghez szóló sajtóorgánumnak sokszor van lehetősége arra is, hogy szinte pénzbe sem kerülő reklámkampányt folytasson, melybe magukat a nézőket, olvasókat vonja be. Az embereknek olyan tartalmat kell felkínálni, ami érdekli őket, amelyben önmagukat is meg tudják találni. Nyereményjátékok, versenyek, kvízek, az adott közösség előbbre jutását célzó akciók lehetnek ezek a kezdeményezések, hangsúlyozta az előadó.
A kisebbségi média esetében kulcsfontosságú az egymással való együttműködés is. A Magyar Szó tapasztalatairól szóló beszámolójában Varjú Márta, lapunk főszerkesztője közölte, a néhány éve létező szorosabb kapcsolatok hasznára válnak napilapunknak és a többi kisebbségi lapnak is. A Magyar Szó felismerte annak fontosságát, hogy a fiatal generációk megszólítása kulcsfontosságú, értékelte a főszerkesztő, s elmondta, éppen ezért nagy hangsúlyt fektet minden gyermek- és ifjúsági mellékletnek a minőségére, megjelenésére, színes tartalmára. A Mézeskalács, a Jó Pajtás és a Képes Ifjúság sikeresen szólítja meg a fiatal korosztályok mindegyikét, mutatott rá. Varjú Márta arra is felhívta a figyelmet, hogy nem szabad leértékelni a kisebbségi médiaházak jelentőségét: egyes, a közösséget érintő témákról ugyanis be sem számolnak a „nagyok”, ezeket a tartalmakat csakis az adott közösség lapjában találhatja meg az olvasó.
Nataša Heror, a szervező Integracije SADA! képviselője közölte, évek óta jól működő együttműködés eredménye például a Lombok alatt, a Strandon elnevezésű nyári projektum, melynek köszönhetően a kisebbségi médiatermékeket népszerűsítik, az itt élő közösségek sajátosságaira hívják fel az emberek figyelmét.
A szeminárium után a résztvevők lapunk vendégeiként megtekintették, hogyan zajlik a Magyar Szó napi szerkesztői ülése, vagyis operatívája.
