2024. április 25., csütörtök
TEMERINBEN A TÁJHÁZBAN

Sörös Imrére emlékeztek

A temerini születésű Sörös Imrének (1932–1958), az ’56-os magyar forradalom mártírjának, a Tájház udvarában lévő mellszobra megkoszorúzásával emlékeztek tegnap Temerinben az ’56-os forradalomra és szabadságharcra.

Főhajtás Sörös Imre mellszobra előtt (Góbor Béla felvétele)

Főhajtás Sörös Imre mellszobra előtt (Góbor Béla felvétele)

A megemlékezés koszorúit a VMSZ, a VMDP és a TAKT képviselői, valamint a család tagjai helyezték el a forradalmár mellszobránál. Azt követően Csorba Béla előadást tartott a Kókai Imre Általános Iskola tanulóinak a mártír forradalmár életútjáról és az 1956-os forradalomról, valamint mesélt saját gyermekkori tapasztalatairól, amikor még Magyarországon élt.

Sörös Imre életútjával és hősies tevékenységével Matuska Márton publicista kutatásainak köszönhetően ismerkedhetett meg a vajdasági közvélemény. Sörös Imre tízéves volt, amikor családjával átköltözött Magyarországra, ott tanulta ki a lakatosságot, részt vett az ország újjáépítésében, miközben felismerte a diktatórikus rendszer egyik alapvonását, a meghirdetett jelszavak és tettek közötti különbséget.

Ösztönösen, később már tudatosan is szembeszállt a sztálinizmussal. Először azért tartóztatták le, mert Rákosi diktatúrája alatt fittyet hányva a szigorú határzárra, hazaszökött Temerinbe. Visszafelé menet elfogták, majd hűtlenség és kémkedés vádjával kötél általi halálra ítélték. Csak a bitófa alatt közölték vele, hogy büntetését életfogytiglanira enyhítették. 1956-ban szabadult, és a forradalom napjaiban élelmiszert szállított Pestre a Corvin-közben harcolóknak. A szovjet invázió után álnéven a bujkáló felkelők és családtagjaik Ausztriába szöktetésén tevékenykedett. Lebukása után embercsempészésért 3 hónapi börtönre ítélték, de közben felderítették a diktatórikus hatalommal szembeni tevékenységét is. Többedmagával katonai bíróság elé állították, és halálra ítélték, majd két napra rá kivégezték.