2024. március 28., csütörtök

Kínai külügyminiszter: külföldi erők hergelik az erőszakos tüntetőket

Vang Ji kínai külügyminiszter kedden megerősítette Peking állásfoglalását, miszerint külföldi erők hergelik az erőszakos tüntetőket Hongkongban - számolt be róla internetes oldalán a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap.

A kínai külügyi tárca vezetője Párizsban az Agence France-Presse francia hírügynökségnek adott interjút, melyben kifejtette: egyes külföldi erők bátorítják a Hongkong utcáin zajló erőszakot azzal a céllal, hogy káoszt teremtve destabilizálják a várost, és lenullázzák az "egy ország, két rendszer" bevezetése óta ott elért történelmi léptékű fejlődést.
"Ami Hongkongban történik, az semmi esetre sem nevezhető békés tiltakozásnak. Egész egyszerűen erőszakról van szó. Az ilyesfajta tettek elfogadhatatlannak minősülnek bármelyik országban" - fogalmazott Vang, aki szerint a tüntetők több alkalommal rendőrökre és járókelőkre támadtak, és megbénították a forgalmat.
Hasonló kijelentés hangzott el egy nappal korábban Vej Feng-ho kínai védelmi miniszter részéről is, aki Pekingben az ez évi Hsziangsan biztonsági fórumon azzal vádolta a külföldi hatalmakat, hogy "színes forradalmakat" indítanak el más országokban, és távolból igyekeznek befolyásolni Kína belügyeit. "A már országok belügyeibe való beavatkozás, egy színes forradalom kirobbantása, illetve a jogszerű kormányok aláásására tett kísérletek a valódi kiváltó okai a különböző térségekben zajló háborúknak és zavargásoknak" - húzta alá a védelmi tárca vezetője.
Az amerikai alsóház a múlt hét közepén megszavazott három, a hongkongi helyzettel kapcsolatos tervezetet, melyekkel kivívta Peking felháborodását. A "Hongkongi emberi jogokról és demokráciáról szóló javaslat 2019" című tervezet egyrészt gazdasági szankciókat, illetve vízummegvonást róna ki azokra a kínai és hongkongi tisztviselőkre, akiket vétkesnek találnának a hongkongi demokrácia elnyomásában, továbbá lehetővé tenné a demokráciapárti tüntetések résztvevőinek, hogy amerikai turista vízumot kapjanak annak ellenére, hogy adott esetben eljárás folyik ellenük Hongkongban. Törvénybe iktatása esetén ráadásul az amerikai külügyminiszternek minden évben határoznia kellene arról, hogy Hongkong megfelelő autonómiával rendelkezik-e ahhoz, hogy megtarthassa különleges státusát, melynek köszönhetően jelenleg a világ egyik legfontosabb pénzügyi központjaként tartják számon.
    Hongkong 1997-ben tért vissza Kínához a brit gyarmati uralom alól, és az "egy ország, két rendszer" elve alatt különleges jogokkal bír. A Nagy-Britanniával 1997-ben között megállapodás szerint Kína 50 évre magas szintű autonómiát garantált Hongkongnak, ám az ott lakók közül sokan úgy érzik, Peking egyre növeli befolyását a városban. Éppen ezért az immár húsz hete tartó tüntetéshullám, melyet eredetileg egy azóta visszavont, a kiadatási törvény módosítását célzó tervezet váltott ki, mára a várost irányító, Peking-párti kormányzattal szembeni általános tiltakozássá alakult. A demonstrációkon a rendőrség rendszeresen összecsap a gyakran fémrudakkal, Molotov-koktélokkal és téglákkal felfegyverzett tüntetőkkel, akiknek megfékezésére könnygázt, gumilövedékeket és vízágyúkat vet be.