A Večernje novosti összeállítása szerint az interneten megvásárolható gyógyszereknek a fele hamisítvány. Szinte ugyanez a helyzet a különböző táplálék-kigészítőkkel, azzal a különbséggel, hogy kevésbé veszélyesek az egészségre, mint a hamisított gyógyszerek. A napilap értesüléseit az egészségügyi minisztériumban is megerősítették, s azon reményüket tolmácsolták, hogy az Európa Tanács közelmúltban aláírt egyezményének köszönhetően egyszerűbbé és gyorsabbá válik a hamisított szerek kiszűrése.
Elsősorban a citosztatikus készítményeket, az antibiotikumokat, az antidepresszánsokat és a potencianövelő szereket hamisítják, az étrend-kiegészítő szerek közül a testsúly csökkentésére szolgáló szereket és a potencianövelő készítményeket. Utóbbi kategória tekintetében az is gond, hogy ellenőrzésük közel sem annyira összetett, mint a gyógyszerek felülvizsgálati folyamata. Dr. Slobodan Janković, a Kragujeváci Klinikai Központ farmakológusának elmondása szerint a legálisan értékesített étrend-kiegészítők ellenőrzése tizede a gyógyszerek ellenőrzésének, vagyis előbbiek minősége eleve megkérdőjelezhető. Az utóbbi tíz évben Szerbiában nem egyszer előfordult, hogy a megvizsgált táplálék-kiegészítők egyáltalán nem tartalmaztak aktív hatóanyagot, arra viszont eddig nem volt példa, hogy veszélyes anyagot tartalmaztak volna. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy olykor a túlságosan magas hatóanyag-koncentrációja jelenti a problémát.
– Külföldön például beszerezhetők bizonyos fogyasztószerek, amelyek hatóanyag-koncentrációja igencsak magas, annyira, hogy akár toxikusnak is tekinthető. Ezeknek a megkérdőjelezhető hatóanyagoknak az egyike az afrikai káva, ezt a növényt különösen gyakran alkalmazzák a megengedettnél nagyobb mennyiségben – taglalta Slobodan Janković.
Dr. Momir Mikov, az Újvidéki Egyetem Orvostudományi Kara Gyógyszertani és Toxikológiai Tanszéke tanárának elmondása szerint a legtöbb hamisítványt külföldön készítik, mivel a szerbiai piac annyira kicsi, hogy nem kifizetődő gyógyszerhamisítással foglalkozni. Ezeket a szereket elsősorban az interneten vásárolják meg a polgárok, de gyakran újsághirdetésekben, vagy szórólapokban népszerűsítik azokat.
Mikov arra is kitért, hogy a hamisított gyógyszereket és étrend-kiegészítőket nehéz felismerni, hiszen az esetek többségében úgy néznek ki, mint az eredeti. A legjobb esetben a hamis gyógyszer nem fejt ki semmiféle hatást, a legrosszabb esetben veszélyeztetheti az egészséget.
Tavaly decemberben a témával kapcsolatban a magyar sajtót bejárta a hír, hogy a hatóságok néhány hónap leforgása alatt több mint 100 ezer darab, összesen 160 millió forint értékű tablettát foglaltak le a 2008-ban megkezdett PANGEA nemzetközi akció keretében, valamint felfüggesztettek 3671, hamis, vagy megkérdőjelezhető eredetű gyógyszerek és étrend-kiegészítők értékesítésével foglalkozó honlapot. Az ezzel a témával foglalkozó médiumoknak nyilatkozva dr. Fittler András, a Pécsi Tudományegyetem GYTK Gyógyszerészeti Intézetének docense elmondta, hogy Magyarországon több mint 81 ezer illegális forgalmazó található az interneten, míg a legális forgalmazók száma ezzel szemben 80-ra tehető. A szakember szerint sokszereplős és globális problémáról van szó, amely ellen küzdeni csakis „átfogó kockázatértékelő módszertan alkalmazásával lehet, hiszen ez az online elérhetőségtől a forgalmazáson át egészen a termékminőségig képes a betegeket veszélyeztető rizikók azonosítására”.
A The Guardian idei márciusi írása szerint a hamis gyógyszerek évente globális szinten 250 ezer gyermek életét követelik. Állítólag megtörtént, hogy a gyógyszerben aktív hatóanyag helyett, vagy a hatóanyag mellett, nyomtatófestéket, egyéb festéket és arzént találtak. A brit lapnak nyilatkozó orvosok szerint a gyógyszerhamisítás jelenlegi szintjét minden további nélkül pandémiának lehet minősíteni. Tavalyi kimutatásában a Pfizer gyógyszeripari vállalat arra a megállapításra jutott, hogy az utóbbi tíz évben a gyógyszerhamisítás a háromszorosára nőtt a világon.
