(fotók: Gergely Árpád)
K. Kovács Ákos első, saját rendezésű filmjén dolgozik. A Branka című kisjátékfilm forgatásának helyszíne a törökkanizsai kórház volt. Tavaly a budapesti Friss Hús Filmfesztiválon Lovas Nándor-díjjal jutalmazták K. Kovács Ákos és Oláh Tamás filmtervét. Közös munkájuk nyomán született meg a film forgatókönyve. A forgatás helyszínén járva bekukkantottunk a kulisszák mögé. A forgatásról és a film előkészületeiről K. Kovács Ákossal beszélgettünk.
Hogyan született meg a film ötlete?
– Oláh Tamással egy történeten gondolkodtunk. Ahogy egyre mélyebben beleástuk magunkat a Jugoszláviában történt csecsemőcsempészetbe, amely az 1970-es évektől az 1990-es évek végéig zajlott, mindinkább megismertük a történteket, és felmértük azok szörnyűségeit. Ezt háttérként kezdtük el használni, és ebbe írtunk bele egy drámát egy lányról. Tamás egyszer felvetette, hogy mi lenne, ha valamilyen módon feldolgoznánk ezt a témát. Akkor még nem értettük, hogy milyen morális kérdéseket vet fel. Ez csak a munkafolyamat egy pontjánál merült fel bennünk, hogy mely szereplőnek milyen viszonya van ehhez a kérdéshez. Egyrészt az anyák terhességük kilencedik hónapjában teljesen kiszolgáltatottjai ennek a helyzetnek. Ott vannak a csecsemők, akiket visznek. Beleírtunk egy főszereplőt, aki tud erről, és szeretne ez ellen tenni valamit. Egy ekkora rendszerben nehéz bármit is tenni.
Kik a film szereplői?
– Erős színészgárdával dolgozunk. A főszereplőnk, Branka, akit Dina Mušanović szarajevói színésznő alakít. A főbb szerepekben láthatjuk még Antóci Dorottyát, Vicei Natáliát, Nenad Pećinart és Milica Stefanovićot. Három ország, Bosznia-Hercegovina, Szerbia és Magyarország színészei játszanak a filmben. Az operatőr Tóth Levente.
Milyen helyszíneken forgattok? Miért pont Törökkanizsára esett a választás?
– A törökkanizsai kórház tíz éve bezárt szülészetén forgatunk. Az az érdekes, hogy vissza kellett állítanunk az 1992-es állapotába, amelyet nem ismerünk. A helyszín dramaturgiai szempontból azért fontos, mert ez egy zárt tér. Csak a kórházban forgatunk, ezt az egy helyszínt használjuk. A helyszín kiválasztásakor elmentünk több kórházba is. Ezen a szülészeten olyan eszközök vannak, amelyeket a ’90-es években használtak. Itt minden eszköz, berendezés, felszerelés adott volt.
Mi jellemzi a munkafolyamatot?
– Általában egy forgatáson feszült a hangulat, mindenki rohan. Szerettem volna elkerülni, hogy ez is ilyen legyen. Szerencsére ez erre a forgatásra nem jellemző. Családias munkafolyamat alakult ki. A stáb minden egyes tagja ezt vallja.
Mik a további lépések a törökkanizsai forgatás után?
– A törökkanizsai forgatás után pihenünk két hetet, és utána megkezdődnek az utómunkálatok. Megvágjuk a filmet, megcsináljuk a képi és hangi utómunkát, a zenét. Ha szükség van rá, akkor az utószinkront is. A preprodukciós fázis szinte két évig tartott, maga a produkció nyolc napig, és azután következik a posztprodukciós fázis, amely lehet, hogy fél évig vagy tovább fog tartani.
Mikorra várható a bemutató és mi lesz a film utóélete?
– Szeretném, ha tavaszra elkészülne a film. Mivel a kisjátékfilmet nem lehet moziban és tévében nézni. A filmet el szeretnénk vinni különböző fesztiválokra.
Kik a film támogatói?
– A filmet az MTVA Magyar Média Mecenatúra, a Magyar Nemzeti Tanács és Magyarkanizsa önkormányzata, valamint Törökkanizsa önkormányzata támogatja. Fejsztámer Kornélia nagy segítséget nyújtott nekünk a szervezésben. Cégek és magánszemélyek is támogattak bennünket. Óriási köszönettel tartozunk a kórház dolgozóinak is. Büszke vagyok arra, hogy meg tudom mutatni a magyar stábnak, hogy ebben a közösségben összefogásban, szolidaritással és kedvességgel fogadják ezt a produkciót.
Nyitókép: (fotók: Gergely Árpád)
