Szombaton szavaz a londoni parlament arról a megállapodásról, amelyet Boris Johnson konzervatív párti brit miniszterelnök ért el az Európai Unióval folytatott tárgyalásokon a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről.
A brit kormány már a megállapodás létrejöttének csütörtöki bejelentése előtt kezdeményezte, hogy a parlament szombaton rendkívüli ülésnapot tartson. Az indítványt az alsóházi képviselők csütörtök este megszavazták.
A brit parlamentarizmus történetében rendkívül ritka a szombati ülésezés. Ilyesmire legutóbb 37 évvel ezelőtt, 1982-ben volt példa, amikor az argentin hadsereg elfoglalta a brit korona fennhatósága alá tartozó, Argentína által is követelt dél-atlanti Falkland-szigeteket.
Ha a parlament szombaton elfogadja az új Brexit-megállapodást, az Egyesült Királyság elvileg október 31-én brit idő szerint 23 órakor, közép-európai idő szerint éjfélkor rendezett módon távozhat az Európai Unióból.
Ennek azonban november 1-től nem sok észlelhető jele lenne a kétoldalú kapcsolatokban, mivel megállapodásos Brexit esetén életbe lépne egy átmeneti időszak, amely a jelenlegi tervek szerint 2020. december 31-ig tart, és ennek időtartama alatt jórészt az eddigi szabályrendszer marad érvényben az Egyesült Királyság és az Európai Unió viszonyrendszerében.
Ha szombaton nem sikerül elfogadtatni a kilépés feltételrendszeréről kötött megállapodást, érvénybe lép az a törvény, amely tiltja a megállapodás nélküli Brexitet és előírja a kormánynak a kilépés halasztásának kezdeményezését.
A londoni alsóház - a kormányzó Konzervatív Párt 21, a tory frakcióból azóta kizárt képviselőjének támogatásával - a múlt hónap elején fogadta el ezt az ellenzéki kezdeményezésű törvénytervezetet. A jogszabály kimondja, hogy ha október 19-ig, vagyis a szombatra összehívott rendkívüli parlamenti ülés napjáig a törvényhozás nem járul hozzá valamely új Brexit-megállapodáshoz és a megállapodás nélküli Brexithez sem, Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig.
A törvény még azt is előre meghatározza, hogy a brit kormányfőnek milyen szövegezésű levélben kell kérnie a Brexit halasztását Donald Tusktól, az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács elnökétől.
A kilépés további - immár harmadik - halasztásának jóváhagyásához az Európai Tanács egyhangú döntése szükséges.
Stephen Barclay brit Brexit-ügyi miniszter az alsóház Brexit-ügyi bizottságának e héten tartott meghallgatásán kijelentette: ha szombatig nincs olyan megállapodás a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről, amelyet a parlament is jóváhagyott, akkor Boris Johnson miniszterelnök eleget tesz a kilépés halasztásának kezdeményezését előíró törvénynek.
A pénteki állapot alapján egyelőre nincs meg a héten elért Brexit-megállapodás alsóházi elfogadásához szükséges minimális többség.
Ennek elsődleges oka, hogy a legnagyobb észak-írországi britpárti protestáns erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) - amelynek alsóházi szavazataira a kisebbségben kormányzó Konzervatív Pártnak szüksége van - jelenleg mereven elveti a megállapodást. A párt szerint ugyanis az egyezmény Észak-Írországot az Egyesült Királyság többi részétől eltérő vámjogi és kereskedelmi viszonyrendszerben hagyja az EU-val, és ez kikezdi az Egyesült Királyság alkotmányos integritását.
Johnsonnak minimum 320 szavazatot kellene összeszednie a Brexit-megállapodás elfogadásához, mivel az alsóháznak 639 szavazásra jogosult tagja van.
A brit parlament választott alsó kamarája elméletileg 650 tagú, de a házelnök és három helyettese hagyományszerűen nem vesz rész a szavazásokban, a legnagyobb észak-írországi katolikus britellenes párt, a Sinn Féin pedig nem foglalta el a neki járó hét képviselői helyet, mivel nem hajlandó felesküdni a brit korona szolgálatára.
A DUP-nak - amely egy korábbi megállapodás alapján eseti külső támogatást nyújt a Konzervatív Pártnak - tíz képviselője van az alsóházban, de ha a szombati szavazásig őket sikerülne is megnyerni a Brexit-megállapodás támogatásának, még az sem lenne elégséges a minimálisan szükséges 320 szavazat eléréséhez. A Konzervatív Párt frakciója ugyanis - a kizárt képviselőket levonva az eredeti létszámból - jelenleg 288 tagú.
Johnson ebben a helyzetben csak úgy tudja elfogadtatni a Brexit-megállapodást, ha a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt soraiból is megnyer egyes Brexit-párti képviselőket az egyezmény támogatásának - a Downing Streetről kiszivárgó értesülések szerint a kormány ezen folyamatosan dolgozik -, illetve ha a kizárt egykori tory frakciótagok közül is többen megszavazzák a megállapodást, abban bízva, hogy ennek fejében visszaveszik őket a konzervatív frakcióba, és a párt színeiben indulhatnak a következő parlamenti választáson.
A két másik nagyobb ellenzéki erő, a Liberális Demokraták és a Skót Nemzeti Párt (SNP) mereven elveti a kilépési megállapodást, sőt a Brexitet is, és a további brit EU-tagság mellett kampányol.
