2024. március 29., péntek

Az emberiség csaknem felét érinti a vízhiány

Megkezdődött a Budapesti Víz Világtalálkozó

Tegnap Áder János kormányfő megnyitotta a Budapesti Víz Világtalálkozót. A háromnapos rendezvény kiemelt témája a globális vízválság megelőzése, ezen belül is a kevés víz, a sok víz és a szennyezett víz okozta problémáknak a megoldása. A két korábbi találkozóhoz képest többen, 118 országból több mint 2300-an jelentkeztek, a több mint 30 miniszteri szintű küldöttség mellett nemzetközi szervezetek és multilaterális finanszírozási intézmények vezetői, valamint vízügyi szakértők tanácskoznak.

„A szemünk láttára bontakozik ki a kevés víz, a sok víz és a szennyezett víz drámája, ez valójában az emberiség drámája, a mi felelőtlenségünk logikus következménye” – mondta Áder János köztársasági elnök a megnyitón. Az államfő kiemelte: a mostani budapesti találkozón azért gyűltek össze, mert szeretnék megelőzni az élelmiszer-ellátás biztonságát veszélyeztető, az energiatermelést ellehetetlenítő, a városok fejlődését akadályozó, a gazdaság kiszámítható működését lehetetlenné tévő, az embereknek súlyos egészségügyi gondokat okozó vízválságot.

Hangsúlyozta: a tények egyszerre riasztóak, és cselekvésre kényszerítőek. Hiszen már most is világszerte legalább 4 milliárd ember érzékeli a víz hiányát az év legalább egy hónapjában – közölte.

SZÜKSÉGTÁROZÓK A TISZÁN

Magyarország kapcsán elmondta, az egy főre jutó éves vízmennyiség ugyan 11-szeresen múlja felül a vízszegénységi küszöböt, mégis az ország területének csaknem a 10 százalékát fenyegeti az elsivatagosodás. Ezért a következő 15 évben a veszélyeztetett területeken több vízgazdálkodást javító beruházásra lesz szükség, mint a megelőző 30–50 évben.

Az államfő szerint a klímaváltozás hatására egyre szélsőségesebb lesz az időjárás. Elmondta: Magyarországon is évről évre a korábbi rekordokat megdöntő árvizek vonulnak le a folyókon. Kifejtette: az elmúlt 200 évben ugyan 4200 kilométer védművet építettünk, de az extrém árvizek ellen ezek már nem nyújtanak elégséges védelmet. Második legnagyobb folyónkon, a Tiszán 11 szükségtározót kell építenünk, ennek segítségével egy méterrel tudjuk csökkenteni az árvizek szintjét – közölte.

Mint mondta, csak a korábban megépített töltések és ezek a tározók együttesen tudják megvédeni a folyó mentén élő, csaknem másfél millió embert.

ÖSSZE KELL FOGNI

António Guterres, az ENSZ főtitkára a videóüzenetben szólt a találkozó résztvevőihez..

A vízhez jutás emberi jog, az ENSZ elkötelezett abban, hogy mindenkinek biztosítani kell a szükséges, tiszta vízmennyiséget – hangsúlyozta.

Hozzátette: napjainkban a világ népességének 90 százaléka szenved olyan természeti katasztrófáktól, amelyeket a „túl sok víz”, a jelentős árvizek idéznek elő, miközben a világ lakosságának mintegy 40 százaléka vízhiánnyal küzd, 80 százalékának pedig a víz pazarlása és a kezeletlen szennyvíz okoz komoly problémákat.

A főtitkár szerint mielőbb össze kell fogni a globális vízügyi problémák megoldása, a vízhiány kezelése érdekében, annál is inkább, mert a megoldások egy része már rendelkezésre áll, a természetvédelmi stratégiáktól a sótalanító technológiákig.

A találkozó első napján közös sajtótájékoztatót tartott Áder János és Gadzsendra Szingh Sekavat indiai vízgazdálkodási miniszter. A magyar kormányfő arról beszélt, hogy mindaz, amiről hat éve, az első Budapesti Víz Világtalálkozón fenyegető jövőképként beszéltek, mára valósággá vált, a világ sok régiójában vízválsággal kell szembesülni.

Az indiai vízgazdálkodási miniszter kiemelte: egyre aggasztóbb a helyzet, ezért mindenkinek össze kell fogni, a kormányoknak, a tudósoknak, az üzleti világnak és a civileknek, hogy megpróbálják leküzdeni ezt a komoly fenyegetést. Elengedhetetlennek nevezte a társadalom bevonását, felelősségtudatának növelését, emellett pedig a kormányoknak is meg kell tenniük minden tőlük telhetőt a vízgazdálkodási problémák megoldására. Fontos szempontnak értékelte a víz összegyűjtését, körültekintő és hatékonyabb felhasználását, valamint újrahasznosítását.