2024. április 20., szombat
LENGYEL PARLAMENTI VÁLASZTÁS

Új kormányzati mandátummal jutalmazták a PiS-t

Az előzőnél is nagyobb győzelmet aratott a lengyel parlamenti választáson a kormánypárt. A Jog és Igazságosság (PiS) a szavazatok majdnem 44 százalékát söpörte be, ráadásul többségbe került az alsóházban és felsőházban is. Fő riválisára, az ellenzéki Polgári Koalícióra (KO) kevesebben voksoltak a vártnál (27 százaléknál alig többen).

Ötpárti parlamentje lesz Lengyelországnak a vasárnap megtartott választások nem végleges eredménye alapján. A 2015 óta kormányzó PiS megőrizte vezető szerepét, és ezáltal kormánypozícióját is. A választók tehát az eddigi hatalom megtartása mellett döntöttek.

Jarosław Kaczyński továbbra is magasan hord(hat)ja az orrát (Fotó: APvia Beta)

Jarosław Kaczyński továbbra is magasan hord(hat)ja az orrát (Fotó: APvia Beta)

A radikális, nacionalista jobboldali PiS a szavazatok 43,8 százalékával végzett az első helyen, s így akár egyedül is folytathatja a kormányzást. (A kommunizmus bukása óta ilyen meggyőző fölénnyel még senki sem nyert parlamenti választást Lengyelországban.) A 460 tagú alsóházban (szejmben) immár jóval több mandátuma lesz, mint amennyire (235-re) szert tett az előző, vagyis a 2015-ös választáson.

Bár az utóbbi időben több botránya is napvilágra került, a választók többségét ez nem zavarta. Inkább a párt nevéhez fűződő bőkezű osztogatást (szociális juttatásokat), a jó gazdasági helyzetből származó előnyöket és a szép ígéreteit díjazták voksaikkal.

A PiS sikere meggyőző, hiszen az eredményt – ami a törvényhozás mindkét házában (azaz a szejmben és a szenátusban) többséget biztosít számára – 61,1 százalékos rekord magas részvétel mellett érte el.

A győztes jelentősen megelőzte a második helyen befutó, fő ellenzéki pártot, a Polgári Koalíciót, amelyet „csak” a szavazók 27,3 százaléka támogatott. Megfigyelők a párt sokkal jobb szereplésére számítottak.

Nem emelhetnek viszont kifogást a posztkommunista Baloldali Demokratikus Szövetségből (SLD) és kisebb balliberális pártokból összeállt szövetség ellen, amely a harmadik helyet szerezte meg a voksok 12,5 százalékával. Ezzel lényegében a Polgári Koalíció után a legnagyobb ellenzéki erővé nőtte ki magát. A 2015-ös kudarca után (amikor is parlamenti képviselet nélkül maradt) az SLD most újból visszatér a szejmbe.

Az ötszázalékos bejutási küszöböt még két másik politikai erő lépte át: a Lengyel Parasztpárt (PSL), amely a vele egy listán szereplő Kukiz’15 mozgalommal együtt 8,6 százalék szavazatot kapott, valamint (utolsóként, azaz ötödikként) a nemzeti radikális és nacionalista pártok szövetsége, a Konföderáció jutott parlamenti mandátumokhoz, a voksok alig 6,8 százalékával.

Az eredmények egyértelműen azt jelzik, hogy az ellenzék részleges összefogása nem hozta meg a remélt eredményt, áttörést. Az egymással szövetkező pártok egy része ugyanis rosszabb eredményt ért el, mint az előző választáson külön-külön.

Az ellenzék így hiába figyelmeztette a lakosságot, hogy a Jarosław Kaczyński elnök vezette PiS az újabb választási győzelmét, illetve kormányzati mandátumát a hatalom centralizálásának folytatására, a jogállam további gyengítésére, leépítésére, a gazdaság visszaállamosítására és a független sajtó szétzúzására használja majd föl. A szavazás eredményét minősítve Kaczyński erre annyit mondott, hogy újabb négyévnyi nehéz munka vár rá és pártjára.