Ebben az évben, de a múlt évben is, a közszférában kiosztott fizetések gyorsabb növekedést mutattak, mint az ország GDP-jének növekedése, és ez nincs összhangban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ajánlásaival, állapította meg több napos szerbiai látogatásuk után Jan Kees Martijn, az IMF küldöttségének vezetője a kormányban megtartott sajtótájékoztatón. Hozzátette ugyanakkor, hogy az ország gazdasági mutatói jók, a gazdasági növekedés ebben az évben 3,5 százalékos lesz, jövőre pedig elérheti az akár 4 százalékos szintet is. A 10,3 százalékos munkanélküliségi ráta pedig a vártnál is alacsonyabb szintet mutat.
– A kormánnyal megvitattuk a 2020-ra vonatkozó állami költségvetés kulcsfontosságú paramétereit, a GDP 0,5 százalékos hiányával számolunk, ami lehetővé teszi az államadósság további csökkentését – emelte ki a misszió vezetője.
Martijn rámutatott arra, hogy a pénzügyi szektor stabil, a ki nem fizetett hitelek 5 százalék alatt maradtak, ugyanakkor megdicsérte az Adóhivatal reformját, illetve a Kommerciális Bank magánosítása kapcsán tett erőfeszítéseket. Szavai szerint viszont szükség van a villanyáram árának komolyabb elemzésére.
Siniša Mali pénzügyminiszter részletezve Szerbia gazdasági tevékenységeit kiemelte, hogy 2019 folyamán 2,3 milliárd euró beruházás érkezett az országba, ami 43 százalékkal több, mint a múlt évben. A járandóságok valós növekedése 7,3 százalék, ami elsősorban a magánszektorban elért fizetésnövekedésnek köszönhető. A pénzügyminiszter számításai szerint a decemberi átlagfizetés eléri majd az 500 eurót.
Mali megerősítette a GDP 3,5 százalékos növekedését, majd ígéretet tett, hogy tíz napon belül elkészül a jövő évi költségvetés tervezete is.
– Már megvan a szükséges pénzkeret a Morava közúti folyosó, és a többi tervezett infrastrukturális beruházásra, az autópályákra, illetve a vasútra – emelte ki a pénzügyminiszter, utalva arra, hogy ezek a tételek az állami büdzsé részét képezik majd.
Mali elmondta, hogy a közszférában a novemberi fizetést 8–15 százalékkal növelik majd, illetve január 1-jétől a svájci modell szerint növekszik a nyugdíj is.
– Január 1-jétől megszűnik az önkormányzatokban dolgozók fizetésének emelési tilalma, így várhatóan az ő fizetésük is nőni fog, legalább 5 százalékkal. Január 1-jétől a minimális órabér is növekszik – foglalta össze a pénzügyminiszter a közeljövőben várható változásokat.
Ana Ivković, a Szerb Nemzeti Bank elnök-helyettese is értékelte az ország pénzügyi helyzetét. Mint mondta, az infláció stabil, ellenőrzés alatt tartják. Az államadósság jelentős mértékben csökkent, 2021-re már a GDP 50 százaléka alá esik. Hozzátette ugyanakkor, hogy megnőtt a hitelaktivitás az országban. A múlt évben a beruházásokra 245 milliárd dinár hitelt igényeltek, ebben az évben 70 százalékkal többet. A dinárban történő megtakarítás 22 százalékra nőtt.
Az IMF misszióját a pénzügyminiszterrel és a Központi Bank képviselőivel folytatott megbeszélést megelőzően Aleksandar Vučić államfő is fogadta. Megköszönte Jan Kees Martijnnek, hogy támogatja Szerbiát a reformok megvalósításában.
– Szerbia továbbra is elkötelezett a gazdasági reformok megvalósítása, a bruttó hazai termék (GDP) értékének növekedése és a polgárok jobb életkörülményeinek megteremtése iránt – emelte ki Vučić.
Mint ahogy az államfő kabinettjéből érkező közleményből kiderül, Vučić elfogadta az IMF közvállalatokra vonatkozó kritikáját.
A beszélgetőpartnerek megállapodtak abban, hogy a 2020-ra vonatkozó állami költségvetésben is ügyelnek az eddigi pénzügyi fegyelemre és dolgozni fognak az államadósság további csökkentésén.
A strukturális reformok külön figyelmet kaptak a beszélgetés során.
Az IMF által kiadott közlemény szerint a szerb kormány nemrégiben elfogadott költségvetés átütemezése újabb kiadást jelent, így a nyugdíjasok számára az egyszeri segély kifizetése, illetve a közszférában dolgozók fizetésének növelése is. Még ha ezek a döntések nem is veszélyeztetik a fiskális fenntarthatóságot, a kormánynak nagyobb figyelemmel kellene követnie az állami költségvetés megvalósítását, hogy a hiány a tervezett keretek között maradhasson. Rámutattak, a fizetésemelés, a munkaerő megtartása céljából indokolt, mégis a fizetésekre szánt kiadás gyorsabban növekszik a nominális GDP-nél, ami nincs összhangban a szerb kormány által felvállalt kötelezettségekkel, figyelmeztet a közleményük.
