A XIX. század végén és a XX. század elején Szabadkán igen pezsgő kulturális és politikai élet folyt. Ebben az időben, amikor még hírből sem ismerték a világhálót és a közösségi oldalakat, az értelmiségiek, művészek, politikusok az éttermekben, vendéglőkben, sörözőkben találkoztak. Most egy ilyen népszerű találkozóhelyet elevenítünk fel tárcánkban. 2015-ben a GradSubotica elnevezésű honlapon Iby P. aláírással jelent meg egy írás, amelynek alapján felvázoljuk Vass Ádám vendéglőjének történetét.
A mai Szárits János-szobor helyén állt egy sarokház, amely vendéglőként működött, hogy mikor nyílt meg, nem tudni. A XIX. század végén vette át a helyet Vass Ádám, aki korábban hentes volt. A vendéglő neve egyszerűen Vass Ádám vendéglő és söröző lett. Vass Ádám és népes családjának szorgalmas munkájával a vendéglő csakhamar a város egyik legnépszerűbb helyévé vált. A vendégek többsége értelmiségiekből, középosztálybeliekből és az úri rétegből került ki, akik a magas színvonalnak köszönhetően törzsvendégekké váltak. A színház közelségének köszönhetően, színészek, színházi nézők, írók, költők, festők rendszeresen betértek, hogy elfogyasszanak néhány finom falatot. Amellett, hogy a vendéglő közel volt a színházhoz, az is vonzerővel bírt a művészek, művészetbarátok számára, hogy Vass Ádám a művészetek nagy pártfogoltjának hírében állott. Az étterem ezért gyakran volt helyszíne színházi próbáknak és előadásoknak. Rendszeresen étkezett itt Oláh Sándor festőművész. Nehéz anyagi helyzete miatt, számláit pénz helyett festményeivel egyenlítette ki. Így természetes, hogy a vendéglő falait Oláh Sándor festményei díszítették.
A művészek mellett a politikusok is gyakori vendégeknek számítottak a vendéglőben. A 20-as években a hely az Országos Magyar Pártnak is közkedvelt törzshelye volt. Az első délvidéki magyar érdekvédelmi szervezet tagjai gyakran tartották itt pártvacsoráikat, kampányrendezvényeiket és gyűléseiket, amelyeken a délvidéki magyarok számára fontos ügyekben születtek döntések. Ezeken a politikai rendezvényeken a közélet olyan jeles személyiségei jelentek meg, mint Sántha György, a Magyar Párt elnöke, dr. Nagy Ödön, a párt szabadkai helyi szervezetének vezetője, vagy éppen Strelitzky Dénes, a párt napilapjának, a Hírlapnak a főszerkesztője.
A Vass Ádám vendéglő és söröző népszerűségét a vendéglátás magas színvonalának is köszönhette. A tulajdonos jó barátságban állt Gundel Károllyal, a híres budapesti vendéglőssel és szakáccsal. A menühöz szükséges alapanyagokat, húst, zöldséget, gyümölcsöt, túrót, tejfölt, tejszínt, sajtot frissen szerezték be a helyi termelőktől. Az asztalra díjnyertes, palackozott borok, likőrök és pálinkák kerültek. Közkedvelt fogás volt a „kis zóna” és a „nagy zóna”. A zóna elnevezés nem takart mást, mint fehér porcelántálban felszolgált pörköltet.
A vendéglő irányítását Vass Ádámtól a fia, Elemér vette át. Vass Elemér 1935-ben feleségül vette a becsei sörgyáros, Gerber Nándor leányát, Editet. A házaspár sikeresen vezette tovább a vendéglőt. Még a II. világháború vészterhes éveiben is kiszolgálták a finom falatokra éhes vendégeket. A vendéglő sorsát a kommunista hatalomátvétel pecsételte meg. 1946-ban a családi vállalkozást államosították, és katonai menzává alakították át. Vass Edit szakácsnőként dolgozott tovább a saját vendéglőjében. Később raktárként használták, miközben az épület, amely a Dušan cár tér 7. alatt volt található, egyre romosabb állapotba került. Végül a korábbi vendéglő, ahol a város értelmisége, a közélet jeles személyiségei is megfordultak, lebontásra került. Így a város egyik legnépszerűbb vendéglőjének az emléke lassan a feledés homályába veszett.
