Zrínyiek földjén I.

Amikor az idők megnehezedtek

Mák Ferenc

2019. október 6., 21:47

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Pompás, barokkos díszeit ölthette magára az ősz a Zrínyiek földjén, a Muraközben is. Így kell ennek lennie, különben honnan vette volna a régi idők költője eposzainak katedrálisokhoz illő színeit, a rozsdavörös, a sötétbarna, és az olajzöld már akkor is évszázadok óta zengő orgonahangját. Úgy képzelem el a tájat, mint a királyi sírboltok csöndes félhomályában kiforrott bölcsességet, amely mértékletességével megszólít, ünnepével fölemel, tanításával pedig útjára bocsát. Ahogyan Zrínyi Miklós fogalmazott Befed az a kék ég című munkájának első változatában: „Nem mondhatni egy országot boldogtalannak, az ki sok időkön által és sokáig hervadhatatlanul állott virágjában, és már alább kezdett szállni, mert ez a vége az világi dolgoknak; és nem mondhatjuk boldogtalanságnak azt, hogy ennek ez világi törvénynek alája vettetett, holott minden más is ugy vagyon: hanem boldogtalannak mondhatjuk azt az embert, a ki a maga országának leszállásában és esetiben születtetik és nem virágjában.”

Fotó: Csáktornya 1640.

Fotó: Csáktornya 1640.

Én ugyan egy régi tavasz derűjében járhattam Csáktornyán, léptem meg a Zrínyi vár körfolyosóinak lépcsőit, s néztem a távolba a bástyák hűvös védelméből, de a táj akkor is őrzött valamit Magyarország déli végvidékének legendáiból, derűs és bánatos történeteiből. S hogy most mégis megújulnak bennem a régi emlékek, valószínűleg abból eredhet, hogy hallani vélem a csáktornyai tanítóképző őszi becsöngetésének hangjait. Mert 1879-től közel négy évtizeden át – egészen az 1918. esztendő meghozta tragédiáig – nevelte lelkes növendékeit a Tanítóképző Intézet, s látta el Horvát-Szlavónországot, Muraközt és a Vendvidéket a horvát nyelvben, irodalomban és kultúrában járatos ifjú tanítókkal. A városban jeles polgári iskola is működött, s mert bölcs tanárainak lelkesedéséből még arra is futotta, 1884 és 1918 között itt jelent meg a Muraköz című hetilap Medjimurje mellékletével, mely minden bizonnyal a maga korában az egyetlen kaj-horvát nyelven írt hírlap volt. A magyar kultúrának ez a kései reneszánsza merült el mára az évszázados feledés homályába, pedig egykori fényei a bács-bodrogi tájakat is beragyogták. Volt a történelmünkben tanár, aki a vidékünkről került a Muraközbe, és voltak diákok, akik szellemi gyarapodásuk kincseit hazahozták a tájainkra. A Délvidék fénykora volt ez az idő, amikor a polgár elkötelezettségével és munkájával megteremtette Magyarország korábban soha nem tapasztalt fölvirágzását.

Muraköz és Csáktornya eposzát azonban évszázadokkal korábban költői műveiben, még inkább leveleiben maga a hős hadvezér, Zrínyi Miklós írta meg. Egyik korai, 1648. július 5-én a csáktornyai várában keltezett, Batthyány Ádámhoz intézett levelében, egyedül állva a török hadakkal szemben, így jellemezte a helyzetét: „Rosszul vagyon most mifelénk az mi állapotunk. […] egy körösztényi szeglet nincsen, ahol jól volna az dolgunk. […] mert legerőtlenebbek, egyenetlenebbek és rendetlenebbek vagyunk, az neve van inkább országunknak, hogysem valósága.” Zrínyi ennek ellenére rendíthetetlen hittel tervezte az életét, katonákat gyűjtött, hadsereget szervezett, művelte a birtokát és erődítéseket épített köréje. 1661. július 5-én az udvari haditanácshoz Légrádról küldött levelében hangsúlyozta: „katonai tekintetben azonban mondhatom, hogy ez a hely pajzsa vagy bástyája az egész Muraköznek, sőt Szlavónia egész határvidékének, innen le a Dráván keresztül, és aki ura ennek a hegynek, ura a Muraköznek és a két folyónak, a Murának és a Drávának.” És aki ura a Mura és a Dráva vidékének, annak úgyszólván egész Dél-Magyarország sorsa a kezében van.

Persze olykor a hadvezért is hatalmába kerítette az elkeseredés, a reménytelenség. Saját erődrendszerének építésekor, 1662. március 26-án Csáktornyán kelt, és a stájer rendeknek küldött levelében az általa harmincöt éve egyedül, teljes magára maradottságában őrzött és oltalmazott vidék sorsáról így elmélkedett: „Azt gondoljátok, hogy azok az őrhelyek, amelyeket a Mura mellett építtetek, teljes biztonságot adnak a luthenburgi hegyeknek, sőt, sem ezekre, sem a legkisebb erőfeszítésre nincs szükség. Azt kérditek most, kinek a pajzsa alatt vagytok biztonságban, és ki biztosítja számotokra a biztonságot? Az én fáradozásaim és verejtékem, Kegyelmes és Nagyságos Uraim és valamennyi Karok és Rendek, s az én vérem fordítja el tőletek a török fegyvereket, mert amikor ti a barbár szablyák felől nyugodtan alusztok és békében éltek, én itt a magam vérét és enyéimét ontom, és titeket védelek, értetek harcolok, s már szinte belepusztulok. […] Mert az idők megnehezedtek, és nagyon szerencsétlen csillagzat alá kerültünk […].” Nem lehet távolról nézni a veszedelmeket, az országát és népét szerető ember tudja, mikor, mi a kötelessége! Egy kakukk ugyan kevés a nagy erdőben, de ez nem csorbítja a kakukk feladatát – írta Zrínyi Miklós a hátország csöndes otthonaiban élő kortársainak. Vagy ahogyan 1653. novemberében Rákóczi Györgynek írta: „mivelhogy az hazájaszerető úrnak, legfőképpen magyarnak nem azt kell tekinteni, hogy mi kedves, mi alkalmatos, hanem micsoda hazájának jobb és hasznosabb”. Ennek a tanításnak a szellemében kezdte pályáját a Zrínyi-vár bástyái alatt a csáktornyai Tanítóképző Intézet megannyi növendéke: tanító, író-újságíró, tudós, hivatalnok és közéleti személyiség, s teremtett munkájával gazdag kultúrát a Mura és a Dráva találkozásának vidékén. S bizonyára visszhangoztak lelkük mélyén a Szigeti veszedelem első énekének feledhetetlen sorai: „Te, ki szűz Anya vagy, és szülted Uradat, / Az ki örökkén volt, s imádod fiadat / Ugy, mint Istenedet és nagy monarchádat; / Szentséges királyné, hívom irgalmadat!”, hogy a Gondviselés és a Kegyelem se hagyja magára a küszködőket!

 


!A cikkhez nem kapcsolódik más írás.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége