Munkások az árnyékzónából

Az új törvény végre javíthat az ügynökségeken keresztül alkalmazott foglalkoztatottak helyzetén

Virág Árpád

2019. október 6., 15:21

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Jobb lesz vagy rosszabb? – kérdezték sokan, amikor arról olvastak a közelmúltban, hogy a kormány elfogadta és a parlament elé terjesztette az ügynökségi foglalkoztatást szabályozó új jogszabályt. Néhány figyelemfelkeltő tény mellett semmiképp sem lehetett elmenni: a munkáltató dolgozóinak akár száz százalékát is alkalmazhatja majd ügynökségi közvetítéssel. Kinek jó ez, tették fel a kérdést sokan, amikor így sem könnyű sokszor rávenni a munkaadót arra, hogy bejelentse, saját dolgozójaként alkalmazza a munkást. Azt meg szinte mindenki tudja, hogy az ügynökségi munkásnak pont olyan jól kell teljesítenie, mint a szerencsésebb, munkáltató által bejelentettnek. Arról is olvashattunk viszont, hogy több jogot kapnak az ügynökségi közvetítéssel dolgozók, előbbre viszi az új törvény a helyzetüket.

A becslések szerint  ideiglenesen 50–70 ezer munkavállalót alkalmaznak (Gergely Árpád felvétele)

A becslések szerint ideiglenesen 50–70 ezer munkavállalót alkalmaznak (Gergely Árpád felvétele)

– Szerbiában sajnos a mai napig nem történt meg a munkavállalók ügynökségeken keresztül történő kölcsönzése kérdéskörének a jogi rendezése. A Szerbiai Kormány még 2019. augusztus elején elfogadta az ügynökségi foglalkoztatás törvényjavaslatát, viszont ez a mai napig nem került elfogadásra a Szerbiai Képviselőházban.

Az Európai Unió országainak jogrendszereiben alkalmazásban vannak ilyen törvények, amelyek az adott országban komplex módon rendezik a munkavállalók kölcsönadását más munkáltatók részére, ideiglenes munkavégzésre. Ezt a kérdést Szerbia is kénytelen lesz a közeljövőben rendezni, mert erre egyrészt a csatlakozás folyamatában kötelezni fogják az Európai Unió előírásai, másrészt pedig a munkaerő kölcsönzése a gyakorlatban már létezik Szerbiában, és amennyiben jogilag nem lesz a közeljövőben rendezve ez a kérdéskör, vagyis a munkaerő-kölcsönzés jogi feltételei, akkor ennek kárát az így alkalmazott munkavállalók látják elsősorban, de ez kihathat a jogbiztonságra is a munkajog területén – mondta el lapunk témával kapcsolatos érdeklődésére Nágel János ügyvéd.

– Egyes statisztikai felmérések alapján a munkaerő ügynökségen keresztül történő alkalmazása a nyugat-európai országokban az összes foglalkoztatott 2–4 százalékát jelenti. Ennek a kérdésnek a rendezése ott is bizonyos nehézségekkel és a szakszervezetek részéről ellenállással járt, viszont a gyakorlat rákényszerítette ezeket az országokat is, hogy előírásokkal rendezzék a törvényes feltételeket a munkaerő szakosított ügynökségek részéről történő kölcsönzésére, más munkáltatók részére. Ennek a kérdésnek a törvényes rendezésére azért volt szükség, hogy szavatolják a kölcsönadott munkaerő alapvető jogait, vagyis ezek a munkavállalók is számíthassanak tisztességes munkabérre és munkafeltételekre. Ez alatt értendő, hogy a lehető legnagyobb mértékben kiegyenlítődjenek a munkabér és a munkafeltételek az ugyanazon munkáltatónál munkaviszonyban és kölcsönben alkalmazott munkavállalók között. Mivel ezt a kérdést az Európai Unió országaiban elfogadható módon már megoldották, a szerbiai törvényes rendelkezéseknek is ez lenne az alapvető feladata, vagyis megteremteni a törvényes feltételeket a munkaerő ügynökségen keresztül történő kölcsönzésére és az ekképp alkalmazott munkaerőnek megadni a tisztességes feltételeket, illetve a munkával kapcsolatos alapvető jogokat.

Milyen jogok illetik meg Szerbiában az ügynökségi foglalkoztatottakat? Mi a helyzet jelenleg?

– Mivel ez a kérdés nincs a mai napig törvénnyel rendezve, viszont szükség mutatkozott a munkaerő kölcsönzésére, egyes szerbiai munkáltatók a gyakorlatban negatív értelemben kihasználták a joghézagot az elmúlt időszakban, és bizonyos félig legális ügynökségeken keresztül alkalmaztak munkavállalókat, természetesen hátrányos feltételekkel. Egyes becslések alapján az így ideiglenesen alkalmazott munkaerő száma 50–70 ezer munkavállaló között mozog. Ezeknek a kölcsönvett vagy ideiglenes munkavégzésre alkalmazott munkásoknak nincs megfelelő módon rendezve a jogi státusa. Ez alatt a rendezetlen jogi státus alatt azt érthetjük, hogy nincs rendezve az ügynökségek jogállása, tehát valójában félig az árnyékzónában tevékenykednek, másrészt pedig a kölcsönadott munkaerő egyenlőtlen helyzetben van az ugyanazon munkáltatónál munkaviszonyban levő munkavállalóval.

Miért részesítik a cégek ennyire előnyben az ügynökségeket?

– Az ügynökség minden munkanapra biztosítja a szükséges számban a munkaerőt, tehát nem kell foglalkoznia a cégnek a hiányzások problémakörével. Nincs adminisztrációs kötelezettsége, mert a munkavállalók az ügynökségnél vannak munkaviszonyban. Nincs felelőssége a Munkatörvény rendelkezéseinek a betartásáért. A fizetéselszámolást nem neki kell végezni. Munkaperek nem fogják terhelni. Nem lesz rokkant-foglalkoztatási kötelezettsége. Betegszabadságok, évi szabadságok és egyéb hiányzások esetén kifizetési kötelezettségek nem terhelik.

A kölcsönzött munkaerőnek nincs jogi biztonsága, mert munkaviszonya bármelyik pillanatban megszűnhet (Gergely Árpád felvétele)

A kölcsönzött munkaerőnek nincs jogi biztonsága, mert munkaviszonya bármelyik pillanatban megszűnhet (Gergely Árpád felvétele)

A kölcsönvett munkaerő valójában nincs munkaviszonyban, ideiglenes alkalmazásban van, nincs munkaszerződése és ezért nem járnak neki az alapvető munkaviszonyból eredő jogok, mint például az évi szabadság, betegszabadság után járó térítmény és hasonló, a munkaviszonyban levőknek törvénnyel garantált jog. Ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy a kölcsönzött vagy ideiglenesen alkalmazott munkaerő munkabére jelentősen kisebb, mint az ott munkaviszonyban levő munkavállalóké. Emellett még jogi biztonság sem létezik a számukra, mert az alkalmazásuk bármelyik pillanatban megszűnhet.

Az elmúlt időszakban Szerbiában jellemző volt egyes nagyvállalatoknál, hogy a privatizációs eljárás után felmondták a munkaszerződést a munkavállalóiknak technológiai munkaerő-felesleg vagy egyéb jogcímen, és utána ideiglenes munkavégzésre alkalmaztak munkaerőt ugyanazon munkafeladatok végzésére, viszont természetesen jelentősen kisebb munkabérért. Sajnos a mai napig is vannak olyan nagyvállalatok, amelyeknél az úgynevezett lízingelt vagy ideiglenesen alkalmazott munkaerő létszáma több száz, sőt egyeseknél meghaladja az ezer alkalmazottat is. Ez óriási pénzbeli megtakarítást jelent ezeknek a vállalatoknak, mert méltánytalanul alacsony munkabért biztosítanak az időszakos munkavégzésre alkalmazott munkaerőnek. Sajnos ilyen negatív példák nemcsak magáncégekben vannak, hanem egyes közvállalatokban is, ami valószínűleg a közszférában több éve fennálló létszámstop következménye.

A munkaerőpiac mely szegmensei számára fontos a terület szabályozása?

– A felsorolt problémák és rossz tendenciák, amelyek valójában a Munkatörvényben a munkavállalók részére biztosított jogok kijátszásának a példái, teszik szükségessé, hogy a közeljövőben Szerbia rendezze az ügynökségeken keresztül kölcsönben alkalmazott munkavállalók jogi státusát. Emellett vannak olyan területek is, mint amilyen az idénymunka-végzés, az idegenforgalom, a mezőgazdaság vagy egyéb területek, ahol igény mutatkozik olyan munkavállalók ideiglenes alkalmazására, amelyek nem tartoznak a munkáltató alaptevékenységébe. Ugyanakkor vannak olyan profilú munkavállalók is, amelyeknek megfelel az ideiglenes vagy időszakos munkavállalás: egyetemisták, művészek vagy mások, akik nem igényelnek állandó foglalkoztatást. Ezek azok a problémák és okok, amelyek miatt elkészült a Szerb Kormány részéről az ügynökségi foglalkoztatás törvényjavaslata, amely bizonyos kritikában részesült és a szakszervezetek támogatását sem élvezi teljes mértékben.

Az új törvény javít vagy ront a helyzeten?

– A törvény részletesen rendezné a munkaerő kölcsönzésére alapított ügynökségek jogi helyzetét. Kötelezné az ügynökséget, hogy kizárólag olyan munkavállalókat kölcsönözhet más munkáltatók részére, amelyekkel előzőleg munkaviszonyt létesített meghatározatlan vagy meghatározott időre. Ez mindenképpen előrelépés, mert az eddigi gyakorlatban elegendő volt az időszakos munkavégzésre megkötött szerződés, amely alapján az alkalmazott munkaerő nem volt jogosult betegszabadságra, évi szabadságra és egyéb alapvető munkajogokra. Ezzel a megoldással az ügynökség köteles lesz ezeket az alapvető jogokat megadni a munkavállalók részére.

Az ügynökségnél meghatározatlan időre munkaviszonyt létesített munkavállalók kölcsönzésekor nincs korlát, vagyis megtörténhet, hogy a használó cég száz százalékban kölcsönvett munkavállalókat alkalmaz, viszont az ügynökségnél meghatározott időre alkalmazott munkavállalók létszáma a szolgáltatás használójánál nem haladhatja meg a munkavállalói összlétszámának a tíz százalékát. A törvényjavaslat meghatározza azokat az eseteket is, amelyekben tilos alkalmazni kölcsönvett munkaerőt, például sztrájk esetén. Nagyon fontos rendelkezése a törvényjavaslatnak, hogy a kölcsönzött munkavállalók egyenlő munkafeltételekre jogosultak, mint amelyeket a szolgáltatást igénylő cégnél adtak az ott munkaviszonyban alkalmazott munkavállalóknak. Ez a jog vonatkozik az egyenlő bérezésre is, tehát törvényes garancia lenne arra, hogy ne legyen jelentős különbség a hasonló munkafeladatok végzésére a cégnél munkaviszonyban alkalmazott és az ügynökségen keresztül kölcsönvett munkavállaló bérezése között.

A törvény 24 hónapra korlátozná a kölcsönzés lehetőségét ugyanazon munkáltatónál és ugyanazon a munkahelyen, ellenkező esetben az ügynökség a munkavállalóval köteles lenne munkaviszonyt létesíteni meghatározatlan időre. Tehát, a törvényjavaslat, amennyiben elfogadásra kerül, mindenképpen jobb feltételeket szavatol azoknak a munkavállalóknak, akik ügynökségeken keresztül vállalnak munkát.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége