KALANDTÚRA

Ribnicáról és boszorkányokról

Dr. Nagy Lívia

2019. október 4., 15:12

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Ribnica központja

Ribnica központja

Ribnica kb. 3000 lélekszámú szlovén falu, Ljubljanától 45 kilométerre. Mint minden szlovén falu, szép, rendezett, virágokkal díszített házsorok, iskola, könyvtár, templom és aszfaltozott utcák jellemzik. A települést 1220-ban említik az írások, nagyobb vár állt itt. Az 1300-as években a lakosság legnagyobb részét németek alkották, ekkor a település neve Reiffnitz volt. A XV. században a törökök többször felégették a falut, a lakosság már-már elvándorolt. Ekkor III. Frigyes német-római császár kereskedelmi kedvezményt adott a falunak – szabadon utazhattak és kereskedhettek Ausztria egész területén – ők voltak a „házalók”.

Múzeum

Múzeum

Fafaragások

Fafaragások

Ribnica ma múzeumáról lett híres. A régi vár megmaradt részeiben Miklova Hiša néven két tárlatot nyitottak a látogatók számára. A múzeum körül szép park húzódik, a falu híres embereinek szobraival, egy fákkal körülvett ligetben a fiatalok körében igen népszerű kávézó található.

Az első tárlat bemutatja a település kézműves mesterségét. A múltban és napjainkban minőségi fából különböző tárgyakat készítettek: tálcákat, vödröket, kanalakat, késeket, rostát, fogvájót, játékokat. Fonással is foglalkoztak, fűzfavesszőből készültek a jellegzetes kosarak – ezek az ún. holandaricák. A nagy rostákat egymásba rakták a kisebb tárgyakkal és a hátukra erősítették, így vitték eladásra. 1680-tól a fazekasmesterség is megindult.

A második tárlat egyedülálló, ez a Boszorkánymúzeum. Ahogy Európa-szerte, így Szlovéniában is voltak boszorkányüldözések, boszorkányperek. A legtöbb Ribnica, Celje, Maribor térségében. A feljegyzések mintegy 1500 esetről tudnak.

A boszorkányüldözés a XIV. és XV. században kezdődött. Tömeghisztéria alakult ki, a legbanálisabb dolgok – féltékenység, elutasítás, nem megszokott viselkedés miatt vagy nyereségvágyból boszorkánysággal vádolhattak akárkit, 65%-ban nőket.

Úgy tartották, hogy a boszorkányok „boszorkányszombaton” tartják  rituális összejöveteleiket, melyen lakomákat rendeznek, táncolnak, szexuális orgiákat tartanak, varázsolnak – megjelenik személy szerint az ördög is (az ördögöt valószínűleg férfi szereplő játszotta el, aki maszkot viselt). A párizsi Nemzeti Könyvtárban fennmaradt metszeteken bizarr jelenetek láthatók boszorkányszombatról.

Németországban az a vélemény uralkodott, hogy a legtöbb boszorka a Harz hegységben él – erről egy térkép is készült. Goethe is ide helyezte a Faustban a boszorkaszombatot.

Kínzószék

Kínzószék

A boszorkányperek világi törvényszék elé kerültek, a szegény áldozatok kínzásoknak, halálos ítéletnek, máglyahalálnak voltak kitéve. Ribnicán és környékén a legkegyetlenebb ítélőbíró Jurij Hočevar jogász volt, aki Páduában doktorált, a Ljubljanai Akadémia tagja volt, mellesleg 11 gyermek apja.

Angliában 500, Skóciában 1000, Franciaországban 4000 áldozata volt a boszorkánypereknek, érdekes, de Írországban nem tudni egyről sem, Magyarországon kb. 1000 boszorkányperről tudnak, főleg Szeged környékéről.

A ribnicai múzeumban különböző kínzóeszközök láthatók, pl. egy hegyes szegecsekkel kirakott szék, melyben órákat kellett az elítéltnek ülnie. A perekről sok dokumentum olvasható (aki bírja, egy CD-ről jajveszékelést is hallgathat), az emeleten különböző növények láthatók, melyeket a boszorkányok használtak.

Ribnica környékén egyik első boszorkaper áldozata egy nemes családból származó lány volt, Veronika Deseniška. Hermann celjei gróf fia, Friedrich szerelmes lett Veronikába. A szerelem kölcsönös volt, Veronika apja azonban nem engedélyezte a viszonyt, mert Veronika szegényebb nemesi családból származott. A fiatalok megszöktek és összeházasodtak. Hermann gróf katonái megtalálták őket, Friedrichet apja a celjei börtönbe záratta, Veronikát pedig boszorkánysággal vádolta. A per 1427-ben két napig tartott – meglepetésre a bíró nem találta bűnösnek Veronikát, és felmentette. Hermann nem nyugodott bele a döntésbe és egy vizes hordóba fojtotta a lányt. A holttestét Braslovče faluban temették el. Friedrich négy év múlva szabadult ki a börtönből, elsőként szerelme holttestét átvitette Jurklošter kolostorba.

Boszorkánytérkép

Boszorkánytérkép

Ez a történet Szlovéniában nagyon népszerű, ez a szlovén Rómeó és Júlia. Leon Firšt musicalt írt a témára, melyet az idén is előadtak a celjei szabadtéri színpadon.

A boszorkányüldözést Mária Terézia tiltotta be az 1720-as években.

A mai korból egy boszorkányper ismert, a második világháború végén Helen Duncan skót spiritisztát boszorkánysággal vádolták meg. Amikor Churchill tudomására jutott a dolog, azonnali hatállyal felfüggesztette az eljárást, melyet „elavult sületlenségnek” nevezett.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége