2024. március 28., csütörtök

Negyvenezren kértek tartós letelepedési engedélyt

Szijjártó Péter: A magyarok jogai nem sérülhetnek a Brexit után sem

Az Egyesült Királyságban élő magyar állampolgárok jogai a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után sem sérülhetnek – mondta csütörtökön Londonban Szijjártó Péter.

Szijjártó Péter Steve Barclay-jel beszélget (Fotó: MTI)

Szijjártó Péter Steve Barclay-jel beszélget (Fotó: MTI)

A külgazdasági és külügyminiszter, aki a brit kabinet több magas rangú tagjával tárgyal, köztük Dominic Raab külügyminiszterrel és Steve Barclay Brexit-ügyi miniszterrel, a magyar közmédiának nyilatkozva kijelentette: Magyarország célja annak a korábbi megállapodásnak az érvényben tartása, amely azt mondja ki, hogy a Brexit formájától függetlenül kölcsönösen garantálni kell az állampolgárok jogosultságait, függetlenül attól, hogy az Európai Unióban vagy az Egyesült Királyságban élnek.

„Mi a házi feladatunkat elvégeztük, hiszen az idén elfogadtuk azt a jogszabálycsomagot, amely garantálja a Magyarországon élő britek jogait (a Brexit-folyamat) bármilyen kimenetele esetén” – hangsúlyozta Szijjártó Péter.

A brit kormány döntése alapján azok a külföldi EU-polgárok, akik törvényesen és életvitelszerűen az Egyesült Királyságban laknak, a brit EU-tagság megszűnése után is maradhatnak az országban, és érvényben maradnak jelenlegi jogosultságaik is, de letelepedett jogi státusért – vagyis meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért – kell folyamodniuk a brit belügyminisztériumhoz.

A tárca legutóbbi tájékoztatása szerint a letelepedett státusért folyamodók száma átlépte a 1,5 milliót; a magyarok közül csaknem 40 ezren kértek tartós letelepedési engedélyt.

Londonban működő diplomáciai képviseletek az utóbbi időszakban azonban problémákat jeleztek. Arkady Rzegocki londoni lengyel nagykövet a BBC rádiónak a minap elmondta, hogy a nagykövetség problémákról kap bejelentéseket olyan lengyel állampolgároktól is, akik már tíz éve vagy még régebben élnek az Egyesült Királyságban; sokan közülük például csak előzetes letelepedett státust kaptak.

Az MTI kérdésére, hogy a magyar kormány is kapott-e jelzéseket hasonló gondokról, Szijjártó Péter elmondta: hozzá ilyen felvetések még nem jutottak el, de ha kap ilyen jelzést, akkor a Brexit következményeinek kezelésével megbízott miniszteri biztos azonnal felveszi a kapcsolatot a brit hatóságokkal.

„Ilyen esetben haladéktalanul közbelépünk, számunkra az egyik legfontosabb az, hogy az itt élő és tanuló magyarok megszerzett jogait tartsák tiszteletben” – mondta Szijjártó Péter.

Hozzátette: erre a korábbi politikai megállapodások jó esélyt kínálnak, hiszen a Brexit-népszavazás óta nem volt olyan brit kormányfő, aki ezt a kötelezettségvállalást kétségbe vonta.

A külgazdasági és külügyminiszter kijelentette: Boris Johnson brit miniszterelnök a Brexitről döntő népszavazáson kifejezett népakaratot igyekszik teljesíteni, és ezért őt nem támadni kellene, hanem inkább tiszteletet érdemel.

Szijjártó Péter szerint Magyarország igazságtalannak tartja azokat a támadásokat, amelyek a nemzetközi sajtó részéről érik a brit kormányfőt. Magyarország érdeke az, hogy minden olyan körülményt kiszűrjön, amely a későbbi együttműködést nehezítené – tette hozzá.

„Láttuk korábban, hogy például az amerikai elnökre kifejtett európai médianyomás milyen kihívásokat teremtett az európai–amerikai kapcsolatokban, és ezt most jó lenne elkerülni”– mondta a külgazdasági és külügyminiszter.

Hozzátette: ebben egyetértés született valamennyi brit tárgyalópartnerével.
Azokra a brit sajtótalálgatásokra reagálva, amelyek szerint Boris Johnson más EU-országoktól, köztük Magyarországtól kérné a Brexit esetleges halasztásának megvétózását, Szijjártó Péter kijelentette, hogy „olvastuk az erről szóló pletykákat, de (a magyar kormányhoz) nem érkezett ilyen megkeresés”.

Az MTI kérdésére, hogy milyen a fogadtatása az EU-tagállamok részéről a brit kormányfő által e héten előterjesztett új Brexit-megállapodási javaslatnak, Szijjártó Péter azt mondta: azt nem tudja, hogy egy új megállapodást néhány nap vagy hét alatt tető alá lehet-e hozni mind a 27 EU-tagállam egyetértésével, de „ez a válasz sem igent, sem nemet nem jelent, és semmiképpen nem jelenti annak kizárását, hogy ez mégiscsak lehetséges” Hozzátette: meggyőződése szerint erre a kérdésre jelenleg senki nem tudja a választ, ezért rendkívül fontos a két hét múlva esedékes EU-csúcs, amely lehetőséget teremt a konzultációra és a döntésre.