Ismét felülvizsgálják a görög gazdaság teljesítményét az ország hitelezői. Amióta 2010-ben Athén megkapta az első mentőcsomagot, hogy elkerülje a teljes államcsődöt, azóta ez már a negyedik ellenőrzés. A külső mentőhitelek folyósítása ugyan már véget ért (2018-ban), és a helyzet is sokat javult az elmúlt egy-két évben, ám még így is bőven van mit ellenőrizni.
Minden problémát sem sikerült még megoldani, bár kétségtelen, hogy a gazdaság már éledezik. Az ország bruttó hazai összterméke (GDP) tavaly 1,9 százalékkal nőtt. Athén arra számít, hogy ebben az évben is legalább ilyen mértékű lesz a gazdaság erősödése. Az EU még markánsabb, csaknem 2,2 százalékos GDP-bővülést vár.
A görög gazdaság idei növekedése is biztató: 2019 második negyedében például 0,8 százalék volt (az elsőben csak 0,2 százalék), elsősorban az erőteljesebb exportnak és a megnövekedett kormányzati kiadásoknak köszönhetően. Éves összevetésben a második negyedévben 1,9 százalékkal nőtt a görög GDP, az első negyedévi 1,1 százalék után.
Pedig néhány éve még alig hitte valaki, hogy az ország valaha is kilábal a mély válságból, amelybe saját felelőtlen gazdaságpolitikája és túlköltekezése miatt sodródott. A külföldi hitelezők által kikényszerített szigorú költségvetési intézkedések (megszorítások) hatására azonban a gazdaság mára stabilizálódott, és növekedési pályára állt. A mentőhitelekért cserébe bevezetett költségvetési szigor emiatt enyhülhet is, mivel sokak szerint már gátolja a fejlődést.
Az ország költségvetése egyensúlyba került ugyan, de az adósságállománya továbbra is óriási, a GDP-nek csaknem a 181 százaléka. Ha a gazdasági stabilitás hosszú távú lesz, idővel esetleg a hitelezők elengedhetik a hatalmas (csaknem 330 milliárd eurós) adósság egy részét. Jelenleg nem hajlanak erre a megoldásra, bár az évtized elején egyszer már tettek ilyen gesztust.
A nemrég megalakult új kormány új reformokat és változtatásokat hirdetett. Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök a gyorsabb gazdasági növekedés érdekében állami befektetéseket, adókönnyítéseket, bürokráciacsökkentést és magánosítást ígért.
A következő egy évre vonatkozó gazdasági programját ismertetve egyebek mellett megerősítette, hogy a személyi jövedelemadót évi tízezer euróig 9 százalékra faragják le a jelenleg még érvényes 22 százalékról, a vállalkozói nyereségadót pedig 28 százalékról 24 százalékra csökkentik. A kormányfő arra számít, hogy az intézkedések hatására új munkahelyek nyílnak, és enyhülnek a középosztály terhei.
Az új állásokra égető szükség van, hiszen Görögország nemcsak a rendkívül magas államadósságával csúcstartó az EU-ban, hanem a 17 százalékos munkanélküliségével is. A fiatalok körében még több az állástalan, arányuk a 40 százalékot közelíti.
