2024. március 29., péntek
OSZTRÁK PARLAMENTI VÁLASZTÁS

A politika csodagyereke Zöldre válthat

Az államfő a napokban választja ki a kormányalakításra alkalmasnak tartott jelöltet

Az új osztrák kormány összetételét latolgatják Bécsben, ahol a háttérben már megkezdődtek az erre vonatkozó egyeztetések. Alexander Van der Bellen államfő a napokban kezdi meg a tárgyalásokat a pártok képviselőivel. Sokan arra számítanak, hogy a vasárnapi előrehozott parlamenti választás győztese, a Sebastian Kurz exminiszterelnök vezette konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) a Zöldekkel alakít koalíciót, amelybe esetleg a liberális NEOS-t is bekapcsolja.

Bécsben már megkezdődtek a háttérbeszélgetések az új osztrák kormány megalakításáról. Az államfő a napokban egyeztet a parlamentbe bejutott öt politikai erő képviselőivel.

Sebastian Kurz, a korábbi és leendő kormányfő megköszöni a választók egyértelmű támogatását (Fotó: AP via Beta)

Sebastian Kurz, a korábbi és leendő kormányfő megköszöni a választók egyértelmű támogatását (Fotó: AP via Beta)

Minden bizonnyal a legtöbb voksot besöprő párt listavezetőjét kéri föl a kormányalakításra. Ez pedig ezúttal (is) Sebastian Kurz korábbi miniszterelnök, akinek pártja, a konzervatív (kereszténydemokrata) ÖVP nagy fölénnyel nyerte a választást, megszerezve a szavazatok 38,35 százalékát (ami 73 képviselői helyre elegendő a 183 tagú alsóházban). Persze az is lehet, hogy még több is jutott neki, hiszen ez csak az előzetes végeredmény, amihez – feldolgozottság híján – még nem számították hozzá a csaknem 1,04 millió levélszavazatból a pártot megillető voksokat.

Az osztrák politika csodagyerekének tartott Kurz nagyon elégedett a sikerrel, annak ellenére is, hogy az abszolút parlamenti többséget nem biztosít számára. Így koalíciós partner után kell néznie. A 33 éves politikus, akinek a nagyanyja temerini születésű, mindenesetre lenyűgözőnek tartja a választási eredményt.

A második helyezett szociáldemokraták (SPÖ) már korántsem ilyen jókedvűek, hiszen a 21,54 százaléknyi voks (41 mandátum) számukra az eddigi legrosszabb eredmény. Korábban kormányoztak már koalícióban az ÖVP-vel, ám ezúttal erre valószínűleg nem kerül sor. A katasztrofális választási szereplés miatt tegnap lemondott tisztségéről Thomas Drozda pártigazgató.

Folytatódik a populista szabadságpártiak (FPÖ) mélyrepülése. Norbert Hofert púderozzák a tv-szereplés előtt (Fotó: AP via Beta)

Folytatódik a populista szabadságpártiak (FPÖ) mélyrepülése. Norbert Hofert púderozzák a tv-szereplés előtt (Fotó: AP via Beta)

Werner Kogler, a Zöldek elnöke és Pamela Rendi-Wagner, a szociáldemokraták (SPÖ) vezetője ölelkezik a közös sajtószereplés előtt. A választás a Zöldek eddigi legjobb, a szociáldemokratáknak pedig eddigi legrosszabb eredményét hozta (Fotó: AP via Beta)

Werner Kogler, a Zöldek elnöke és Pamela Rendi-Wagner, a szociáldemokraták (SPÖ) vezetője ölelkezik a közös sajtószereplés előtt. A választás a Zöldek eddigi legjobb, a szociáldemokratáknak pedig eddigi legrosszabb eredményét hozta (Fotó: AP via Beta)

Hidegzuhanyként érte az eredményhirdetés a harmadik helyre befutott szélsőjobboldali, populista Osztrák Szabadságpártot (FPÖ) is, amely 17,25 százalékot (32 mandátumot) kapott, jócskán lemaradva (csaknem tíz százalékkal) a 2017-ben tartott korábbi választáshoz képest. Az FPÖ az előző kormány tagja volt, ám ezúttal nem válószínű, hogy bekerül a hatalomba.

Erre leginkább a negyedik Zöldek esélyesek. A parlamentbe – jelentősen megerősödve, sőt eddigi legjobb eredményével – visszakerült párt a szavazatok 12,35 százalékát szerezte meg, ami 23 mandátumra jogosítja föl. Werner Kogler, a Zöldek elnöke azonban már feltételeket is szabott. Közölte: csak akkor hajlandó koalíciót kötni az ÖVP-vel, ha annak vezetője (Kurz) radikálisan megváltoztatja eddigi politikáját.

A parlamentbe utolsóként (ötödikként) bekerült liberális NEOS a 14 képviselői helyével (illetve a voksok 7,4 százalékával) ugyan nem sok vizet zavar, de akár még az új kormány tagjává is válhat.

Minden attól függ, hogyan dönt az ÖVP, merthogy a kormányalakítás rá vár majd. A párt jó helyzetben van, hiszen szinte bárkit választhat a kényelmes többséghez. A látványos győzelem elérésében – a kezdettől fogva folyamatosan kampányoló – Kurz kiemelkedő érdemeket szerzett. Az eredmény így annak is újabb bizonyítéka, hogy egy kiváló képességű (fiatal) politikus.

A legvalószínűbb, hogy a Zöldekkel lép koalícióra, esetleg még a NEOS-t is beveszi a „csapatba”. Annak ellenére, hogy sok a stílusbeli és tartalmi különbség a három párt között. Bár ez a variáció több buktatót rejt, sokan mégis vállalhatóbbnak és elfogadhatóbbnak tartják, mint az ÖVP (ismételt) összefogását a szélsőjobboldallal (FPÖ-vel), miként azt 2017-ben egyszer már megtette. A tét nagy, mivel Ausztriának fontos a szerepe az eurózóna reformjában, a migrációval kapcsolatos brüsszeli álláspont kialakításában, továbbá a keleti és nyugati uniós társállamok, valamint az EU és a Nyugat-Balkán közötti közvetítésben.

Most azért tartottak előrehozott választást, mert egy botrány miatt májusban összeomlott az ÖVP–FPÖ koalíció és megbukott a kormány, amelynek élén Kurz állt. A botrány akkor robbant ki, amikor kiderült, hogy Heinz-Christian Strache FPÖ-vezető titokban állami megbízásokat ígért egy állítólagos orosz hölgynek, akitől előzőleg (illegális) párt- és médiatámogatást kért a 2017-es parlamenti választás megnyeréséhez.

A botrányba ugyan belebukott a Kurz-kormány, ám a végén Sebastian Kurz lett a nyerő ember. A vasárnapi választási eredmény egyértelmű legitimitást ad pártjának is.