Jelentős változásokat idézett elő a szerbiai bankpiacon a magyar OTP itteni terjeszkedése, valamint az állami adu, azaz a Kereskedelmi Bank (Komercijalna banka) áruba bocsátásának bejelentése. Az átmeneti időszak sehogyan sem akar véget érni, ádáz küzdelem folyik az ügyfelekért, és ez akkor lanyhulhat, ha eladják a legnagyobb hazai bankot – mondják a szakértők.
„A bankszektorban most minden a koncentrálódás irányába halad. A bankok száma csökkenőben,
a nagy játékosok tömörülnek, mert a bankvilág tipikusan oligopol piac, kevés szereplővel, 5-6 domináns játékossal” –magyarázza Zoran Grubišić, a Belgrádi Bankakadémia szakértője.
A hazai bankpiacon a vezető pénzintézményt illetően nincs változás, ám a második legértékesebb zsákmányrész az OTP kezébe került, nem annyira a Vajdasági Bank áprilisi bekebelezésével, mint inkább a Société Générale nem régi átvételével. Az OTP így felkapaszkodott a második helyre.
Az elsőt továbbra is az Intesa Bank foglalja el 15,6 százalékos részesedéssel, az OTP-nek 13,67, a harmadik helyezett Kereskedelmi Banknak 10,80 százaléka van, majd az Unikredit és a Raiffeisen következik.
„A Société Générale Bankot illetően világos, hogy számára mi nem vagyunk egy nagy nyereséget jelentő piacrész. Ugyanakkor az OTP expanziója nyilvánvaló, arra törekszik, hogy bővítse a szerbiai profitálás lehetőségeit. Tudni kell, hogy ez a bank Magyarországot képviseli, kulcsfontosságú részvényese a magyar állam” – mondja Đorđe Đukić, a Belgrádi Egyetem Közgazdaság-tudományi Karának tanára.
A szerbiai bankpiac átszabása még tart. A Kereskedelmi Bank pillanatnyilag a harmadik helyet osztja az Unikredit Bankkal, de a legerősebb állami pénzintézmény eladása még csak ezután következik. Még nem hivatalos információ, de már ismeretes, hogy a legjobb, nem kötelező érvényű ajánlatot a négy ajánlattevő közül a szlovén NLB Bank nyújtotta be: 450 millió eurót kínál
a Kereskedelmi Bank 82,23 százalékos állami részvénycsomagjáért. Az NLB egyelőre a szerbiai bankszektornak csak a 2 százalékát tartja a kezében.
„Az NLB a pozitív előjelű vagyontétel értéke szerint igenis nagy bank, a térségben a szerbiainál sokkal nagyobb arányban van jelen, nem csoda hát, hogy itt is erősebb játékos szeretne lenni” – állapítja meg Grubišić. Szerinte – s ebben a véleményében mások is osztoznak – az NLB számára nagy falat lesz a Kereskedelmi Bank megvásárlása, de sokat jelentene a többi ajánlattevőnek, az AIK Banknak, a Raiffeisen Banknak és annak a beruházási alapnak is, amely szintén benyújtott egy nem kötelező érvényű ajánlatot. Đukić professzor szerint elképzelhető, hogy a Kereskedelmi Bank bizonyos részeit, például a lakossági vagy a vállalatokkal való együttműködésért felelős osztályt külön-külön felkínálják az egyes ajánlattevőknek. Egyébként – szintén nem hivatalos információk szerint – a hazai AIK Bank 430, az osztrák Raiffeisen Bank pedig 390 millió eurós ajánlatot tett. Állami tisztségviselők korábbi kijelentései arra utalnak, hogy a potenciális vásárlók a kötelező érvényű ajánlatokat november derekán nyújtják be, valamint hogy a kormány ebben az évben le szeretné zárni a privatizálási eljárást.
Szakértők előrejelzése szerint a Kereskedelmi Bank eladása után a hazai bankpiac békésebb vizekre evez, ám az ország egy ilyen erős pénzintézmény nélkül egy újabb gazdasági világválság esetén sebezhetőbb lesz.
