Becsöngetések idején IV.

Tanítóink és a délvidéki népek kultúrája

Mák Ferenc

2019. szeptember 22., 21:16

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria 

A délvidéki magyar kultúra – az irodalom, a történettudomány, a sajtó, a könyvkiadás és a színházi élet – XIX. század végén történt, addig páratlanul gazdag fölvirágzása elsősorban a vidékünkön működő középiskolai tanárok szerteágazó tevékenységének volt köszönhető. Ők voltak azok, akik az iskolában végzett oktatói munkájuk mellett a közélet meghatározó szereplőivé váltak, az irodalom, a történetírás és a honismereti mozgalom az ő áldásos tevékenységük nyomán korábban soha nem tapasztalt gazdagságában bomlott ki. Fináczy Ernő a fehértemplomi főgimnázium klasszika-filológia tanára a lelki műveltségben, az ízlés és erkölcs kifinomodásában látta az egyéniség kiteljesedésének lehetőségét. Meggyőződése szerint csak a művelt szellemek közössége teremtheti meg a szellem uralmát az ország politikai és gazdasági rendszere fölött, csak a szellem uralma humanizálhatja a társadalmat; a műveltség alapjait viszont csakis az emelkedett és színvonalas iskolai oktatás keretében vethetjük meg. Pályatársaival együtt Fináczy mélyen átérezte a tanári hivatásnak a magyar nemzet jövőjét illető korszakos jelentőségét, a közélet alakítása mellett pedagógusi feladatának tekintette a vidék, s az ott élő népek életének és kultúrájának megismerését is.

Tanártársa, Still Nándor – a földrajz és a természetrajz tanára – 1897-ben Földrajzi séták Fehértemplom és vidékén címmel jelentette meg táj- és népismereti írását. Ő maga diákjaival tett kirándulásai során ismerte meg az Al-Duna vidékének történeti emlékeit és természeti szépségeit. Fehértemplom határában a Néra folyót övező füzeseken túl már fölsejlettek Krassó-Szörény vármegye titokzatos szépségei. A sziklák közé zárt folyóhoz közeledve a magas hegyoldalból láthatóvá váltak Ó-Palánk erődjének romjai, a mélyben a Karas folyó torkolata mutatta meg páratlan csodáit. Új-Palánk mögött pedig már ott húzódott az isteni csodának tekintett Delibláti homokpuszta. „Báziástól kezdve a Duna mindkét partján hegységek emelkednek, melyek különösen a moldovai szigettől kezdve hatalmasan összeszorítják a folyam óriás víztömegét”, olyannyira, hogy a közeli Kazánszoros a poklok kapujának tűnik – írta Still Nándor fehértemplomi főgimnáziumi tanár vidékjáró útjáról szóló beszámolójában.

Fogl János, az újvidéki polgári iskola tanára A krassó-szörényi románok között címmel a Still Nándor által bebarangolt vidékről jelentette meg etnográfiai tanulmányát. Újvidéki tanársága előtt évtizednél hosszabb időt töltött a dél-magyarországi románok között, kapcsolatuk a távozását követően is elevenen élt. A Néra-völgyi falvakban szerzett ismeretei lapján állította: a románság faji öntudatának ébredésével az eljövendő időkben döntő mértékben fogja meghatározni a vidék társadalmi és politikai életét. A természet pazarul megáldotta ezt a vidéket szépségekkel, a Szokolár határában még láthatók annak az őrtoronynak a romjai, ahonnan egykor a Galambóc várából adott tűzjeleket a verseci várőrség felé továbbították. A Néra torkolatának közelében áll Horom vára, amelyben a bécsi fogságából szabadulva Zrínyi Ilona egy ideig tartózkodott, miközben a Duna szerb partján fekvő Rámába várában férje, Thököly Imre várta megérkezését.

Krassó-Szörény vármegye hegyeit-völgyeit lakó románok (oláhok) mérhetetlen nyomorban éltek. A román ember „a munkában nem erőlteti meg magát. Keveset dolgozik, de kevéssel is éri be. Fő tápszere a vízben, ritkábban a tejben főtt kukoricaliszt (mamaliga), és málé (malaiu). Ezt eszik a nap minden szakában. Ruházatuk kizárólag házilag szőtt vászonból ritkább esetekben birkabőrből készült, a női kötényeken (catrinta) csinos kézimunka díszlik.” Alacsony műveltségük és a mérhetetlen szegénységük az oláhokat képtelenné teszi a korszerű földművelésre és gazdálkodásra, „produktív erejük nem nagyon emelkedik túl a mindennapi megélhetés fokán”. Ezzel szemben ritka szép és végtelenül gazdag az oláhok népköltészete. Ilyen körülmények között is elevenen él soraikban az 1848-ban megfogalmazott Balázsfalvi program üzenete: „Magyarország testét fel kell darabolni”. A Néra völgyében található mintegy 25 község román lakossága fölött „a történelmi események és az előrehaladó kor nyomtalanul suhannak tovább”. A családi tűzhelyiek körül fortyogó nemzeti indulatokra a magyar politikának érdemes lenne odafigyelni! – jegyezte meg írása végén az újvidéki tanár.

Derűsebb képet festett a Délvidéken élő szerbekről A szerb népköltészet (1910) című tanulmányában Piukovich Sándor, az újvidéki főgimnázium tanára. A szerb epikai költészet, a junačke pesme legszebb darabjait a XIX. század első felében kezdték összegyűjteni. „Ami eddig parlagon hevert, azt most művelni kezdik, és mindenki bámulattal van eltelve, milyen kincset ásott ki” – lelkesedett a szerb dalokért az újvidéki tanár. Meglátása szerint bennük a nép lelke a maga naivságában, a maga hamisítatlan valójában szólalt meg. A nemzeti hősök erényeinek bemutatása volt az, ami az elbeszélő költeményeket oly népszerűvé tette, és teszi évszázadok múltán is. A szerb hősi énekeket lehetett hallani egyházi és családi ünnepeken, lakodalomban, a mezei munkák végzése idején, a fonóban és a háborúkban. A gajdás a dudával gyönyörködtette a köréje telepedett népséget. „Van ebben a hangszerben valami mysticus, nem az igazi jókedv hallatszik ebből a hangszerből, a keleti népek vonásait tükrözteti inkább vissza, valami lemondást akar kifejezni minden vidámság mellett is.” A közéjük tévedt idegen kellő megindultsággal hallgatja a szerb nép énekeit. „Ezt a népet a természet is megáldotta – írta tanulmányában Piukovich Sándor –, és nincs ember, akit nem tölt el csodálattal a Balkán alján lakók költészete.” A szerbek énekeiből mindenki megtanulhatja, „miként kell hazánkat szeretni, és miként kell érte feláldozni mindent”. A XIX. századvégi tanárok vidékünkön is megteremtették az etnográfiai kutatások tudományos alapjait.

 


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége