2024. március 28., csütörtök

Levéltári kutatás otthonról

Tizenkettedik alkalommal tartották meg a nemzetközi levéltári napot Szabadkán

A Szabadkai Történelmi Levéltár szervezésében pénteken tizenkettedik alkalommal tartották meg a nemzetközi levéltári napot. A tanácskozás az egyházi és állami anyakönyvek mint levéltári forrásanyag témája köré épült. A Városháza dísztermében megrendezett eseményen magyarországi, horvátországi és hazai levéltárak szakemberei vettek részt.

A régi iratok digitalizálással őrizhetők meg az utókor számára (Fotó: Patyi Szilárd)

A régi iratok digitalizálással őrizhetők meg az utókor számára (Fotó: Patyi Szilárd)

A levéltári nap nyitóbeszédét Stevan Mačković, a szabadkai levéltár igazgatója mondta el, aki örömét fejezte ki, hogy egy ilyen kis intézmény, mint a szabadkai levéltár, az önkormányzat segítségével képes egy napra összegyűjteni a hazai és a környező országok levéltárosait. Elmondta, hogy az idei tanácskozásra huszonkét előadást nyújtottak be, de a rendelkezésre álló szűkös idő miatt csak tizennégy hangozhatott el. Ezért előrebocsátotta, hogy az elkövetkező tanácskozások lehet, hogy már több naposak lesznek. Az előadás témáját azért tartotta fontosnak és időszerűnek, mert éppen az anyakönyvi kivonatok a legkeretesebb anyagok a szabadkai levéltárban. Hozzátette, hogy az intézményben, ahogy a mai kor követelményei elvárják, dolgoznak az anyagok digitalizálásán, amelyek egy része már a levéltár honlapján is elérhető. Így itt is lehetőség van az úgynevezett e-kutatásra.

Stevan Mačković köszöntőbeszédét mondja (Fotó: Gergely Árpád)

Stevan Mačković köszöntőbeszédét mondja (Fotó: Gergely Árpád)

Azt, hogy az igazgató által felvetett digitalizálás és e-kutatás milyen fontos témája korunk levéltári munkájának, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a tanácskozás több előadása erről a témáról szólt. Az első felszólaló dr. Lakatos Andor, a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár munkatársa is az intézményben nyújtott internetes szolgáltatásokról tartott beszámolót. A felszólalásból megtudhattuk, hogy Kalocsán tíz éve kezdték meg az anyagok tömeges digitalizálását, és a főegyházmegye XVIII.–XX. századi anyakönyvi forrásait és helytörténeti köteteit dolgozták fel. Ennek során 1,7 millió képfelvételt készítettek. Az anyagok 2010 óta kutathatóak a levéltár honlapján, amelynek köszönhetően a levéltár forgalma is megnövekedett. Míg korábban a kutatóteremben naponta két-három kutatót tudtak fogadni, a honlapon naponta harmincketten kutatnak, akik hat-nyolc ezer képet tekintenek meg, emellett pedig száznyolc kutatási témaválasztás történik.

De miért is érdemes kutatni az anyakönyvi kivonatokat? Erre a kérdésre dr. Gyenesei József, a Bács-Kiskun Megyei Levéltár munkatársának az előadásából kaphattunk választ.

Dr. Lakatos Andor az e-kutatás tapasztalatait ismertette (Fotó: Gergely Árpád)

Dr. Lakatos Andor az e-kutatás tapasztalatait ismertette (Fotó: Gergely Árpád)

– Mindenki szeretné tudni, kik voltak a felmenői, honnan származik a családja. Erre a kérdésre a családtörténet-kutatás során kaphatunk választ. A családunk múltjával való megismerkedés izgalmas és felemelő kaland. Őseink adataival először anyakönyvekben találkozhatunk, majd az így fellelt információk segítségével családfát rajzolhatunk. E száraz adatokon túl azonban valóságos időutazáson is részt vehetünk, hiszen sokféle, érdekes tartalmú irat tanulmányozása során megtudhatjuk, hogy felmenőink közül ki hol élt, mivel foglalkozott, milyen szerepet töltött be egy település társadalmában, milyen sorsa volt a magyar történelem viharos évszázadai során – mondta többek között előadásában Gyenesei József.

A hazaiak mellett magyarországi és horvátországi levéltárosok vettek részt a tanácskozáson (Fotó: Gergely Árpád)

A hazaiak mellett magyarországi és horvátországi levéltárosok vettek részt a tanácskozáson (Fotó: Gergely Árpád)

Dr. Vlatko Lemić, a Zágrábi Egyetem munkatársa az ICARUS MONASTERIUM elnevezésű honlapot mutatta be, amelyen keresztül több, mint harminc európai ország százhetven intézménye, múzeumok, könyvtárak, egyetemek és levéltárak érhetők el, ezzel együtt pedig több, mint hétszázezer dokumentum, kétezer levéltári fond és gyűjtemény. A portálnak számos vajdasági partnere is van, köztük van a Szabadkai Történelmi Levéltár is.

A fentieken kívül még tizenegy előadás hangzott el. A tanácskozáson elhangzott előadások írásos formában olvashatóak a Szabadkai Történelmi Levéltár honlapján.