Tetszik vagy sem, szembe kell néznünk a ténnyel, hogy az utóbbi években megváltoztak az értékrendjeink. A család mint társadalmi intézmény szerepe átértékelődött. Ez az átértékelődés nem 5–10 évben mérhető, egy hosszabb folyamat eredménye, egy pontban nem lehet meghatározni, de talán az 1920-30-as évektől folyamatosan alakult ki a mai nézet. De mi is a mai nézőpont? Hogyan tekintünk a családalapításra? A témáról Kiss Igor szociológussal beszélgettünk.
Fotó: pixabay.com
– Ezt a folyamatot leginkább talán az értékvesztés kifejezéssel lehetne megfogalmazni. Minden átértékelődött. Ha általánosságban beszélünk a társadalomról, a családdal szemben más dolgok kaptak prioritást – mondta Kiss Igor.
Magunk választjuk meg azt, hogy mit tartunk elsődlegesnek, ha valaki a karriert, a vagyont helyezi előtérbe, természetes, hogy a családalapítás háttérbe szorul.
– Ha valamit nem szeretnénk, azt nem tudják nekünk eladni. De, ha én három gyermeket szeretnék, azt nem tudom kiváltani hat autóval, akkor nálam a család marad a prioritás – magyarázta Igor. Hozzátette, hogy míg nálunk az újszülöttek alacsony száma okozza a problémát, a világ egy másik pontján, ahol más értékrendszer szerint élik az életüket az emberek, ott ennek az ellenkezőjével küzdenek.
A gyermekvállalás ideje kitolódott a 20-as éveink második felére. Egyrészt az oktatási idő kitolódása az, ami közrejátszik ebben, másrészt pedig a karrier és az önmegvalósítás az, ami szerepet játszik.
– A karrier miatti értékvesztett családalapításban nagy szerepet játszik a média. A fogyasztói társadalom nem kizárólag tárgyi termékekre korlátozódik, ezek a termékek lehetnek szellemiek is. A sorozatok, filmek, könyvek olyan képet nyújtanak, amik elérhető célként tárulnak elénk. Több esetben ez is közrejátszik a családalapítás háttérbe szorulásánál – mondta a szakember.
A karrier építése céljából halogatni a családalapítást a nők szempontjából már biológiailag sem túl célravezető. A 22–24 éves kor a legoptimálisabb az első gyermek vállalására, a kor előrehaladtával, 30 év felett viszont egyre inkább csökken a teherbeesés esélye. A gyermek hiánya pedig pszichikailag is képes megviselni az egyént. Egyre több az egyetem- és a karrierorientált egyének száma, így ez magával hozza azt is, hogy a 20-as évei elején járó szülök száma egyre alacsonyabb, és ezzel egyetemben nő a 10-es évei végén járó, illetve a 30-as évei elején járó első gyermekes szülők aránya.
A skandináv országokban az utóbbi években megfigyelhető némi változás e téren. Igor elmondta, hogy ezekben az országokban észrevehető, hogy az egyetem elvégzése után egy-két évet dolgoznak a fiatalok, majd tudatosan belevágnak a családalapításba.
– Viszonylag rövid idő alatt több gyermeket vállalnak. Mindezt egy 5-6 év alatt, majd ezt követően térnek vissza a munkaerő piacra, ekkor 35-36 év körüliek, és így még mindig bőven van alkalmuk, lehetőségük felépíteni egy karriert – magyarázta Igor.
Az utóbbi éveknek nemcsak a családalapítás kitolódása a problémája, hanem a válások számának a jelentős növekedése is. Több tanulmány is taglalja ennek okait, a szociológus véleménye szerint a válások megsokszorozódása is az értékvesztettségre vezethető vissza. A fogyasztói társadalom átka, hogy azt látjuk, könnyebb valamit lecserélni, mint megjavítani.
– Elmondhatjuk, hogy egyre többen tartanak a felelősségvállalástól. A családalapítás, a gyermekvállalás pedig hatalmas felelősséggel jár, mert egy család esetében nemcsak önmagáért felel az egyén, hanem a társáért és egy gyermekért is. Igazi, őszinte öröm áldozatvállalás nélkül nincs, és ha azt nézzük, akkor egy gyermek születésénél nagyobb öröm nem létezik – mondta a szociológus.
Az újvidéki Nőgyógyászati Szülészeti Klinika adatai szerint 2019 augusztusa végéig 4278 gyermek született, ez a szám 113-mal magasabb az előző évihez viszonyítva.
