A vizuális források szerepe a műemlékek értékelésében és bemutatásában címmel csütörtökön kétnapos tanácskozás kezdődött a szabadkai Kortárs Galériában. Az eseményt a szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet szervezte, és egy határon átnyúló együttműködés keretében került rá sor. A tanácskozás részleteit Silling Léda, az intézet igazgatója ismertette a sajtó képviselőinek.
Hulló István, Kovács Zita, Silling Léda és Miroslava Babić a tanácskozás megnyitóján (Fotó: Gergely Árpád)
– Ez a tanácskozás egy kétéves projektumnak, a Magyarország–Szerbia határon átnyúló Interreg–IPA-projektumnak majdnem a zárókonferenciája. Ezenkívül ugyanis lesz még egy konferencia októberben Baján, a Pulszky Társaság szervezésében. Ez a mostani konferencia a koronája az eddig végzett kutatásainknak, amelynek keretében folyamatosan jelentettünk meg kis könyveinket a szabadkai műemlékekről. A két nap folyamán azokra a vizuális forrásokra szeretnénk felhívni a figyelmet, amelyek alapján feltárjuk az adatokat a műemlékekről. A tanácskozáson régi negatívokról, filmekről, térképekről, de például freskókról mint forrásokról is szó esik. Az előadások során nagyon sok műemlékről hallhatunk majd érdekességeket. Szóba kerülnek például zágrábi, magyarországi, dél-szerbiai műemlékek is, de természetesen legfőképp Szabadka és környékének műemlékeiről lesz szó – nyilatkozta Silling Léda. Hozzátette, hogy az előadások mellett pénteken 13 órakor a Városi Múzeumban bemutatják a műemlékvédelmi intézet két új, a szabadkai Városi bérpalotáról és a Leovics-palotáról szóló kiadványát, amelyek Gordana Prčić Vujnović munkái.
A tanácskozás megnyitóján Silling Léda köszöntötte az egybegyűlteket, majd Relja Burzan, az Antenna határon átnyúló együttműködési információs iroda vezetője szólalt fel, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy szombaton lesz az Európai Együttműködés Napja, amikor pont az ilyen együttműködéseket ünneplik. A város nevében Miroslava Babić, a Szabadkai Városi Tanács művelődéssel megbízott tagja köszöntötte a tanácskozáson megjelenteket. Elmondta, hogy az olyan intézmények, mint a Városi Múzeum és a Községközi Műemlékvédelmi Intézet munkája nagyon fontos a műemlékvédelem és a város turizmusának fejlesztése szempontjából. A határon átnyúló együttműködés pedig kulturális hidat képez a partnerek között. Kovács Zita, a bajai Türr István Múzeum igazgatója rámutatott arra, hogy a kulturális intézményeken keresztül Bajának és Szabadkának szorosabb kapcsotokat sikerült kialakítania. Azon meggyőződésének adott hangot, hogy az intézményeknek és a civil közösségeknek is feladatuk van az örökségvédelem és a hagyományőrzés területén. Végül Hulló István, a Szabadkai Városi Múzeum igazgatója szólalt fel, aki a három kulturális intézmény közötti kommunikációt tekintve nevezte nagy sikernek a projektumot, valamint bejelentette, hogy az együttműködést tovább kívánják folytatni, és egy újabb közös projektumot szeretnének átadni.
A nyitóelőadást Đorđe Đekić történész Vizuális források a műemlékvédelemben címmel tartotta meg. Előadásában a rajzok, fényképek, audiovizuális eszközök, mobiltelefonos applikációk jelentőségét hangsúlyozta a múlt feltárásában. Elmondta, hogy a történelmi dokumentumok digitalizálásának azért van óriási jelentősége a múlt megismerésében, mert így a történelem forrásai megőrizhetőek eredeti állapotukban, és bárki számára hozzáférhetővé válhatóak.
Az előadások pénteken 10 órától folytatódnak a Kortárs Galériában.
