Szembenézés a múlttal

Körkép 2019 (Válogatta: Turi Tímea)

Sándor Zoltán

2019. szeptember 19., 18:19

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

A Magvető Kiadó évente megjelentetett Körkép című antológiájával – a Magyar Napló Az év novellái című kiadványához hasonlóan – igyekszik egyféle válogatást nyújtani az előző év folyamán folyóiratokban megjelent magyar novellákból. Bár a kiadó a honlapján úgy reklámozza a könyvet, hogy „ebben az évben is a folyóiratok terméséből válogatta egybe a legjobb novellákat”, sokkal pontosabb a kötetben szereplő meghatározás: „harminchat mai magyar író kisprózája”. Egyrészt, mert a kötetből nem derül ki, hogy a novellákat válogató Turi Tímea csupán az antológiába bekerült művek első megjelenésének forrásaként feltüntetett tizenöt folyóiratot szemlézte (és ha igen, miért éppen azokat), vagy annál azért többet (a Magyar Napló „mintegy negyven” magyar folyóiratot említ a saját válogatása kapcsán), másrészt pedig, mert tudjuk, hogy ízlésekről nem érdemes vitát indítani, különösen olyan ingoványos terepen, amilyen a művészet, azon belül is a kánonokra szabdalt magyar irodalom, ahol bármit is „legjobbnak” minősíteni csak adott körön belül lehetséges (ezt a meglátást támasztja alá az a tény, hogy a Körkép és Az év novellái között évről évre szinte alig van átjárás, idén például mindössze négy szerző szerepel mindkét kiadványban).

Magvető, Budapest, 2019, 344 oldal

Idézőjelben értelmezett reprezentatív jellege mellett, elődjeihez hasonlóan a Körkép 2019 is elsősorban a mai magyar novella tartalmi sokszínűségét hangsúlyozza. Az idei antológiában kifejezetten erősek a történelmi vonatkozású művek, ami a társadalomnak a (közel)múlttal való szembenézésére irányuló igényéről árulkodhat, az izgalmasabbak közé tartoznak továbbá a szociális jellegű novellák, noha nem annyira hangsúlyos a jelenlétük, mint a korábbi években, emellett a párkapcsolatot és a családon belüli viszonyokat, a vallási kérdést és a társadalmi állapotokat boncolgató novellák is megtalálhatók a gyűjteményben. A tematikai sokszínűségen túl a novellák változatosságára utal továbbá, hogy az antológiában egyaránt található tárgyilagosan elmesélt történet, lírai és humoros hangvételű alkotás, akárcsak a formai lehetőségekkel kísérletező mű is. Továbbra is szembetűnő, hogy a kötetbe gyűjtött novellákban minimális mértékben található abszurdba hajló, vagy szürreális és fantasztikus elemeket tartalmazó kispróza, míg a tudományos-fantasztikum, a horror, a fantasy és a krimi, remélhetőleg koncepcióbéli okokból kifolyólag, továbbra sem képviselteti magát az antológiában.

A kötetben szereplő novellák jelentős hányada, a (közel)múlt és a jelen társadalmi kérdéseinek felvetésével, politikai és morális témák boncolgatásával, korunk kihívásaira reflektál. Egyik kedvencem Vári Attila Fekete ember című alkotása, amely egy kényszertábort megjárt, gyerekét elveszített, majd szabadulása után egy kis telepet létesítő és ott boldoguló házaspár életét és küzdelmét meséli el távolságtartóan, mégis kellő érzékletességgel. Zsidó Ferenc Hazatérés című novellájának hőse falubelijei közül elsőként tér haza 1946 márciusában a Donyec-medencei Novij Donbasz fogolytáborból. Reményeivel ellentétben azonban hazatérése nem sok jóval kecsegteti a csontsovány férfit. A kötet egyik legizgalmasabb darabja Csabai László Az üzenet című novellája, amely szintén a második világháború után játszódik, és árnyaltan megrajzolt hősei által azt ábrázolja, hogyan befolyásolják a társadalmi-politikai történések a kisember életét: milyen kihívásokkal kell szembenéznie, és hogyan lehetséges a boldogulás az újonnan létrejövő kommunista világ szülte kihívások közepette. Grecsó Krisztián Negyvennégyes címmel megrázó történetet írt a csak számokkal emlegetett betegekről, az ő mindennapi küzdelmükről, önmagukhoz, egymáshoz és a külvilághoz való viszonyulásukról, akárcsak a kórházban uralkodó állapotokról. Hidas Judit Muzsikus a lakásomban című története egy lakás kiadása kapcsán szellemesen mutat rá az elvbéli meggyőződés és a közösségi berögződések közti különbségre, észrevétlenül rántva le a leplet a látszólagos elfogadást mímelő előítéletes magatartásról. Egressy Zoltán Ezüstlakodalom című történetében férj és feleség párhuzamosan meséli el nyaralási élményét, a férfi és a női szemszög paralel érvényesítésével a szerző ügyesen aknázza ki a szituációban rejlő humort. Döme Szabolcs Max című művében visszafogottan és intelligensen egy alternatív jövőt, egyféle nők uralta világot vázol föl, ahol a szabad nők a férfiakat a telepről „szerzik”, akárcsak egy autót, és szabadon rendelkeznek felettük, a történetben éppen a címhőst az egyik hölgy kölcsönadja barátnőjének.

A felhozott példákból könnyen levonható a következtetés, hogy a korábbiakhoz hasonlóan a Körkép 2019 is tematikailag sokszínű és változatos összeállítás, a mai magyar novella tartalmi és formai sokszínűségét hangsúlyozva közvetett módon árulkodik a magyar társadalomról. Sajnos azonban néhány olyan mű is becsúszott a válogatásba, amely megítélésem szerint nélkülözi mindazt, ami miatt a szeretjük a novellát: a szóban forgó alkotások cselekményben, feszültségteremtésben, karakterábrázolásban egyaránt hagynak kivetnivalót maguk után. Szerencsére ezen darabok kisebbségben vannak, jelenlétükkel azonban minőségi ingadozást teremtenek az antológián belül, ami a tematikai változatossággal ellentétben nem válik a kiadvány javára.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége