Az áprilisi patthelyzet megismétlődésétől tartva rendeznek általános választásokat kedden Izraelben.
Azért kellett öt hónappal az áprilisi választások után ismét szavazóurnákhoz szólítani az izraelieket, mert a kormányalakításra felkért Benjámin Netanjahu miniszterelnöknek a meghatározott időtartamon belül nem sikerült megalakítania egy új kabinetet, de nem is adta vissza felhatalmazását Reuven Rivlin államelnöknek, hogy ő mást nevezhessen meg kormányfőjelöltnek, hanem megszavaztatta a parlament (kneszet) feloszlatását és új választások kiírását.
A 2009 óta folyamatosan kormányfői hivatalban lévő Benjámin Netanjahu továbbra is a legnépszerűbb politikus. A közvélemény-kutatók utolsó felmérései szerint Beni Ganz Kék-fehér nevű ellenzéki centrista pártja fej-fej mellett áll a kormányzó jobboldali Likuddal, de a jobboldali blokk valamivel megelőzi az ellenzéket. A választásokat befolyásolhatja, hogy néhány nappal ezelőtt Benjámin Netanjahu a palesztin ellenőrzés alatt álló Ciszjordánia egy részének annektálására tett ígéretet, ha a választások után is folytathatja a kormányzást, és noha ezt már az április választások után is megígérte, azóta nem tett lépéseket megvalósítása érdekében.
Netanjahunak a gyors kormányalakításhoz legalább hatvanegy parlamenti helyre lesz szüksége a százhúsz tagú kneszetben.
Ha nem sikerül megszereznie a hatvanegy támogató mandátumot, akkor ismét patthelyzet születhet, és sem Netanjahu, sem Ganz nem lesz képes kormányt alakítani.
A választások tisztaságát háromezer felügyelő ellenőrzi, és közel tizenkilencezer rendőr fog járőrözni.
A Kék-fehér pártszövetség a kampány során csak követni tudta a médiát uraló, a témákat meghatározó Netanjahut. Elsősorban népjóléti intézkedésekkel próbálták elcsábítani a csalódott jobboldali szavazókat, illetve nagyobb biztonságot ígértek a Gázai övezet környékén élőknek.
A kampány emlékezetes pillanata volt, amikor az Asdódban választási nagygyűlést tartó Netanjahut a biztonságiak egy óvóhelyre vitték, mert a Gázai övezetből rakétatámadást intéztek Askelón és Asdód ellen.
Az országban 6 millió 394 ezer 30 választópolgár szavazhat 10 ezer 788 választási urnánál huszonkét párt képviselőire, de utóbbiak közül a felmérések szerint csak tíznek van reális esélye átjutni a 3,25 százalékos bejutási küszöbön.
Börtönökben is várják az urnák a szavazati joguktól meg nem fosztott őrizeteseket, és a kórházakban is voksolhatnak a kihelyezett urnáknál a betegek.
Az izraeliek az 1948-ban megalapított ország történetének huszonkettedik parlamentjébe 120 képviselőt fognak megválasztani.
Az általában iskolákban, közintézményekben kialakított választóhelyiségek reggel héttől este tízig tartanak nyitva.
A választáshoz személyi igazolvánnyal, útlevéllel, jogosítvánnyal vagy katonai igazolvánnyal mindenkinek bizonyítania kell személyazonosságát. A fogyatékkal élők, az állapotos nők és a 80 évesnél idősebbek soron kívül szavazhatnak.
Az izraeli tévécsatornák este tízkor - közép-európai idő szerint kilenckor - kezdik meg az első - még csak a közvélemény-kutatók kiválasztott urnáinál megjósolt - eredmények közlését. Ha szoros lesz az eredmény, akkor csak másnap hajnalban vagy - a számlálás elhúzódása esetén - még később tudják bejelenteni a valódi, összeszámolt szavazatok alapján az új kneszetbe bejutott pártok nevét és mandátumaik számát.
Izraelben hagyományosan igen magas a részvételi arány, a legutóbbi, áprilisi választásokon a jogosultak közel 68,5 százaléka voksolt. A bejutott pártok vezetőit a választások után fogadja az államelnök, és annak a politikusnak adja az új kormány megalakításának jogát, aki a pártok szerint a legnagyobb valószínűséggel képes stabil koalíciót létrehozni.
