2024. március 29., péntek

A felére csökkent az olajkitermelés

Drónokkal támadtak meg két szaúdi olajterminált – Szaúd-Arábia szembeszáll az agresszióval

Több mint a felére csökkent átmenetileg a szaúdi napi olajkitermelés azután, hogy a jemeni húszi lázadók dróntámadásokat intéztek két szaúdi olajterminál ellen, ismerte el  vasárnapra virradóra rijádi kormány és az Aramco szaúdi olajvállalat.

Közlésük szerint a dróntámadások okozta robbanások következtében 5,7 millió hordóval csökkent a napi olajkitermelés, ami több mint a fele a szaúdi olajkitermelésnek, és mintegy öt százaléka a világ napi olajkitermelésének. Az illetékes amerikai hatóságok adatai szerint Szaúd-Arábia naponta átlagosan 10 millió hordó olajat termel, az augusztusi átlag pedig 9,85 millió volt. A rijádi kormány szerint a  támadás következtében jelentősen csökkent az olajkitermeléskor keletkező kísérő gáz mennyisége is.

A jemeni húszi lázadók elismerték, hogy szombat hajnalban tíz drónnal intéztek támadásokat két szaúdi olajterminál ellen. Egyik szóvivőjük közölte, hogy ez jogos válasz volt arra, hogy a szaúdiak vezette katonai koalíció beavatkozott a jemeni polgárháborúba a kormány oldalán. A húszik által működtetett tévének nyilatkozva fogadkozott, hogy a következő akciók kiterjedtebbek és fájdalmasabbak lesznek a szaúdi rezsimnek.
Az egyik támadás az Abkaik kormányzóság Bukjak nevű helységében lévő olajterminált érte, amely az Aramco közlése szerint a világ legnagyobb olajfinomítója. A másik célba vett terminál a Huraisz kormányzóságban lévő olajmezőhöz tartozik, amely a második legnagyobb olajmező az országban. Az üzemekben robbanások történtek és tűz ütött ki. A tüzeket rövid időn belül eloltották, senkinek sem esett baja.

A bukjaki olajfinomítót már korábban is támadták lázadók, nemcsak a jemeni síita húszik, hanem a szunnita al-Kaida terrorhálózat is megpróbált csapást mérni rá 2006-ban, de nem sikerült. Az AFP hírügynökség szerint öt hónapon belül már harmadszor érte támadás az Aramco valamelyik létesítményét. Az állami vállalat éppen most készül bevezetni részvényeit a tőzsdére.

A támadások után Donald Trump amerikai elnök telefonon arról biztosította Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörököst, hogy az Egyesült Államok kész együttműködni a királyság biztonságának és stabilitásának megőrzésében – derült ki Szaúd-Arábia washingtoni nagykövetségének közleményéből, amely szerint Trump a beszélgetés során hangsúlyozta, hogy a szaúdi állami olajlétesítmények elleni közelmúltbeli támadások negatív hatással voltak az amerikai és a globális gazdaságra. Mohamed bin Szalmán arról biztosította az amerikai elnököt, hogy Szaúd-Arábia képes és szándékában is áll szembeszállni a területét ért terrorista agresszióval.

Martin Griffiths, az ENSZ jemeni különmegbízottja rendkívül aggasztónak nevezte a dróntámadást, mert az várhatóan tovább élezi a feszültséget a térségben. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter Iránt tette felelőssé szombaton a szaúdi olajterminálok elleni támadásokért. „Teherán áll közel száz Szaúd-Arábia elleni támadás mögött, és közben Róháni és Zaríf azt színleli, hogy diplomáciával van elfoglalva” – közölte Twitter-üzenetében Pompeo, utalva Haszan Róháni iráni elnökre és Mohamed Dzsavád Zaríf külügyminiszterre. Pompeo szerint miközben Irán a feszültség csökkentésére szólít, példa nélküli támadást mért a világ első számú energiaszolgáltató országára. Nincs szerinte bizonyíték arra, hogy Jemenből érkezett a támadás. „Felszólítunk minden országot, hogy nyilvánosan és egyértelműen ítélje el Irán támadásait. Az Egyesült Államok együtt fog működni a partnereivel és szövetségeseivel, hogy szavatolja az energiapiacok jó ellátottságát, és Irán felelősségre legyen vonva az agressziójáért” – írta Pompeo.

Irán visszautasította és óriási hazugságnak nevezte vasárnap az Egyesült Államoknak azt a vádját, amely szerint Teherán áll a szaúdi olajterminálok ellen előző nap végrehajtott dróntámadások mögött. A Forradalmi Gárda elitalakulat légierejének parancsnoka figyelmeztette Washingtont, hogy közel-keleti támaszpontjai és repülőgép-hordozói az iráni rakéták hatótávolságán belül vannak. Az iráni külügyminisztérium szóvivője vasárnap kijelentette: Washington maximális nyomást gyakorol Iránra, ám mivel látja, hogy ez hatástalan, óriási hazugságokhoz folyamodik. Washington a szaúdi olajlétesítmények elleni támadás vádjával akarja igazolni jövőbeni támadásait Irán ellen – tette hozzá. Amirali Hadzsizadeh, a Forradalmi Gárda légierejének parancsnoka azt mondta anélkül, hogy utalt volna a Szaúd-Arábia elleni támadásokra: „Mindenkinek tudnia kell, hogy minden olyan amerikai támaszpont és repülőgép-hordozó a térségben, amely legfeljebb 2000 kilométerre van Irántól, az iráni rakéták hatótávolságán belül esik. Irán mindig készen állt egy totális háborúra”.

A szaúdi olajlétesítmények elleni támadás miatt kieső mennyiséget az olajvállalat tározóiban tartalékolt mennyiségből fedezik. Vasárnap a szaúdi állami televízió azt közölte, hogy nincs fennakadás az olajexportban. Szaúdi bejelentés szerint a támadások miatt a cseppfolyósított földgáz (LNG) előállítására használt napi mintegy 2 milliárd köbláb (35,3 köbláb=1 köbméter) fölgáz termelése is kiesett. Az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió értesülése szerint hetekre lesz szükség a támadások miatt megrongálódott infrastruktúra helyreállítására.

Az amerikai kormány közölte, hogy szükség esetén kész hozzányúlni a stratégiai olajtartalékaihoz, hogy stabilizálja a támadások miatt megingott olajpiacot. Az Egyesült Államok stratégiai olajtartaléka 645 millió hordó. Elemzők szerint annak a jelzése, hogy Washington hajlandó lenne tartaléka egy részét piacra dobni, visszafoghatja a várhatóan emelkedő olajárat a piacok hétfői nyitásakor.
Jemenben 2014 augusztusa óta dúl polgárháború az Irán támogatását élvező húszi lázadók, valamint a Szaúd-Arábia és egyéb arab országok által 2015 óta támogatott, nemzetközileg elismert jemeni elnökhöz – a Rijádban tartózkodó Abed Rabbó Manszúr Hádihoz – hű erők között.