A szerb kormány elfogadta ma a költségvetés módosításának azon javaslatát, melynek értelmében november elsejétől 8–15 százalékkal növekednek a bérek a közszférában.
Az egészségügyben esedékesek a legjelentősebb bérkorrekciók, mégpedig a nővérek és ápolók esetében, ők 15 százalékos növekedésre számíthatnak. Az orvosok fizetését 10 százalékkal növeli a kormány, számolt be a döntés részleteiről Ana Brnabić kormányfő mai sajtótájékoztatóján.
Az egészségügyet a tudomány és a művelődés ágazata követi a béremelés nagysága szempontjából. Tízszázalékos lesz a bérfejlesztés az oktatásügyben, bíróságokon és az ügyészségeken dolgozóknak, a szociális védelmi munkásoknak 9, míg az államigazgatásban alkalmazottak 8 százalékkal kapnak majd többet.
December 1-jétől a nyugdíjasok egyszeri 5000 dináros támogatásban részesülnek, míg a nyugdíjakat 2020. január 1-jén növelik tartósan. Egyelőre még dolgoznak a jövő évi költségvetés részletein, de Brnabić már most meg tudta mondani, hogy a nyugdíjemelés legalább öt százalékot tesz ki. A pontos adatot csak később közölheti a kormányfő, mert mint mondta, igyekeznek a lehető legmagasabb korrekciót végrehajtani anélkül, hogy egy pillanatra is veszélybe sodornák az ország pénzügyi stabilitását.
Az egészségügy helyzetéről külön szólt a miniszterelnök. Úgy fogalmazott, az államnak fontos célja harcot folytatni az egészségügyi dolgozók elvándorlása ellen, e cél megvalósítása érdekében nemcsak a béreket növelik, hanem magába az egészségügybe is befektetnek jelentős összegeket.
Brnabić kiemelte azt is, hogy az állam mintegy egymilliárd eurót költ a kórházak, egészségügyi intézmények infrastruktúrájának fejlesztésére, klinikai központokat újítanak fel és bővítenek, kórházakat rekonstruálnak, fontos gépeket, műszereket szereznek be ebből a pénzből. Kiemelte az újvidéki Vajdasági Klinikai Központ felújítására vonatkozó versenypályázat határidejének szeptember 13-ei lejárta kapcsán azt, hogy a felújítás véghezvitelére négy kivitelező tett ajánlatot. Az emberi erőforrásokba és az infrastruktúrába is fektet az állam, ezáltal konkurensebbé válik a hazai egészségügy is, értékelte Brnabić.
A BÜDZSÉ ELSŐ „POZITÍV MÓDOSÍTÁSA”
– A kormány elfogadta a költségvetés módosításának a javaslatát, s a parlament elé terjeszti azt megvitatásra. Sajnos, az országban a módosításnak azonnal negatív kicsengése van, mert korábban a kormányok csak arra használták a költségvetés újratervezését, hogy pótolják általa a közben keletkezett adósságokat, a hiányt. A mostani a szerb költségvetésnek az első pozitív módosítása. Nem azért van rá szükség, mert a kiadások növekedtek, hanem azért, mert a bevételek magasabbak a tervezettnél. Egy nagyon fontos pillanat a szerbiai fiskális politika történetében – jegyezte meg a kormányfő.
Mindez nem lenne aktuális, ha az állam nem hajtotta volna végre a szükséges pénzügyi reformokat, amelyekbe még 2014-ben kezdett bele, s akkor sem, ha közben nem erősödött volna folyamatosan a gazdaság, s a kormány nem tartotta volna magát a korábban bevezetett, fegyelmezett költekezés politikájához, értékelte nyilatkozatában a kabinet vezetője.
TÖBB PÉNZ AZ ÚTHÁLÓZATRA
A költségvetés módosítása azonban, hívta fel a figyelmet Brnabić, nem kizárólag a béremelésekről szól, jelentős projektumokat valósít meg az állam az infrastruktúra területén is. Két projektumot emelt ki: a Morava menti közúti folyosó és a Miloš fejedelemről elnevezett autóút kivitelezését. Olyan kezdeményezésekről van szó véleménye szerint, amelyek egyértelműen hozzájárulnak az életszínvonal emelkedéséhez, jobb életkörülményeket teremtenek a polgároknak. Mint mondta, a büdzsé módosítása által 16,8 milliárd dinárral több jut az idén infrastrukturális projektumokra a korábban tervezettnél. A Morava menti korridor építése már a jövő hónapban kezdetét veszi, s Čačak, Kruševac, Kraljevo, Trstenik, de voltaképpen a teljes raškai, moravicai és rasinai körzet lakossága érzi majd az előnyét az új összeköttetésnek. A Miloš fejedelem autóút további építése is jól halad, zajlanak a munkálatok a Čačak és Požega közötti szakaszon, s az új, rövidebb határidő értelmében a munkálatok 2021 végére befejeződnek.
JELENTŐS KÜLFÖLDI ÉRDEKLŐDÉS
A kormányfő információi szerint az év első hét hónapjában 2,32 milliárd eurós közvetlen külföldi beruházás érkezett Szerbiába, 43 százalékkal magasabb ez az összeg, mint 2018 azonos időszakában.
NEM KORLÁTOZZÁK A KÖZSZFÉRA BÉREIT
A sajtótájékoztatón Siniša Mali pénzügyminiszter arról számolt be, hogy január 1-jétől hatályon kívül helyezik a közszférában, közművállalatokban dolgozók béreinek csökkentéséről szóló törvényt, attól a pillanattól kezdve az állam nem szab határt a fizetések nagyságának. Bejelentette továbbá, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége október 3-án Szerbiába látogat, egy tervezett találkozóról van szó, addigra elkészül a jövő évi költségvetés tervezete is.